Mégsem zárják be 2025 augusztusában Ausztrália legnagyobb széntüzelésű erőművét, ahogyan tervezték, nagyrészt amiatt, mert a csökkenő áramárak miatt nem igazán volt már gazdaságos a működése. Penelope Sharpe új-dél-walesi energetikai és klímaváltozási miniszter szerint inkább azt fontolgatják, hogy meghosszabbítják az erőmű élettartamát, mert az áramárak az egekbe szöktek, és félő, hogy nem sikerül elegendő megújuló energiaforrást üzembe állítani a fosszilisok felcserélésére.
A kormány számára készített jelentésben Cameron O’Reilly energetikai szakértő javasolta az erőmű bezárásának elhalasztását, és erről hamarosan tárgyalni is kezd a kabinet az üzemeltető Origin Energy vezetőivel. A cég számára a jelenlegi körülmények között gazdaságos az erőmű üzemeltetése, így gazdasági érdekük fűződik az élettartamának meghosszabbításához.
Az Origin részvényeivel a Reuters tudósítása szerint kedden osztalék nélkül kereskedtek, az árfolyama a nap folyamán 2,8 százalékot esett, és 0,59 százalékos gyengüléssel zárt. A vállalat márciusban fogadta el a kanadai Brookfield által vezetett konzorcium 15,35 milliárd ausztrál dolláros vételi ajánlatát, az ügylet várhatóan 2024 elején zárul le. (Egy ausztrál dollár 228 forint.) A Brookfield nem kommentálta a bejelentést a hírügynökségnek.
Az Origin azonban közleményében jelezte, hogy együtt fog működni a szövetségi állam kormányzatával, hogy kezelni tudják az erőmű előtt álló gazdasági kihívásokat, és „elhárítsák az Új-Dél-Wales villamosenergia-ellátásának megbízhatóságát fenyegető kockázatokat”.
A májusban megrendelt jelentés azt is javasolta a kormánynak, hogy fejlessze a hálózatot, hogy több alacsony kibocsátású energiatermelést tegyen lehetővé, és fontolja meg a befektetések növelését gáztárolókba, amellyel támogatná az államban jövőre várhatóan működő hét gázerőművet. Sharpe szerint a jelentés 54 ajánlásából 50-et részben vagy egészben elfogadtak, négyet pedig elutasítottak.
Az energetikai miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarja tovább működésben tartani a széntüzelésű erőművet, mint ameddig okvetlenül szükséges, azt azonban nem tudta megmondani, hogy a bezárására mikor kerülhet sor.
„Nem tudok határidőt adni, sem pedig bármit a költségekről” – idézte a szavait az ausztrál ABC. Arra a kérdésre pedig nem válaszolt, hogy az erőmű üzemidejének meghosszabbítása mennyi pénzbe kerül az adófizetőknek.
A hírportál emlékeztetett, hogy az energiahatóság júliusban az energia nagykereskedelmi árának jelentős növekedésétől számolt be a déli ausztrál államokban, valamint arról, hogy kevesebb áramot termeltek a naperőművek. Az ausztrál energiapiaci üzemeltető pedig a múlt héten figyelmeztetett, hogy hiány várható, ha a tervek szerint bezárják két év múlva az eraringi szénerőművet.
Az ausztrál bányavállalatokat tömörítő Minerals Council természetesen üdvözölte a döntést, és helyesnek tartja a Grattan Institute energetikával és klímával foglalkozó igazgatója is. „A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a kínálat nagyon szűkös lehet, hogy 2025–2026-ban bezárják az eraringi erőművet. Továbbműködtetése biztosítja az állam energiaigényének ellátását. Nem mindig könnyű megtalálni a helyes döntést” – tette hozzá.
Ausztrália vezető klímaváltozási kommunikációs nonprofit szervezete, a Climate Council szerint azonban Új-Dél-Wales nem fogja teljesíteni a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit, ha az Eraring a tervezett bezárási időponton túl is nyitva marad.
Tim Buckley, a Clean Energy Finance munkatársa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Eraring működésben tartásához nyújtott kormányzati támogatások hátráltathatják a jövőbeli szél- és napenergia-projekteket.
Minden alkalommal, amikor meghosszabbítjuk egy szénerőmű élettartamát, késleltetjük és elhalasztjuk a helyettesítő kapacitásra fordított kiadásokat, ami pedig tartósan oldaná meg a problémát
– jelentette ki.
Ausztráliban pedig hatalmas összegeket emészt fel a klímaváltozás, egy augusztus végén megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás mérséklését célzó globális összefogás nélkül a termelékenység 0,2–0,8 százalék közötti mértékben csökkenhet 2063-ra. Az idei tél pedig az eddigi legmelegebb volt, az átlaghőmérséklet 1,53 Celsius-fokkal haladta meg az 1961 és 1990 között megszokottat, a csapadék mennyisége pedig 4,2 százalékkal maradt el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.