Rejtély, hogy miért esik a svéd korona, mindenesetre nagyon megéri Stockholmban használt autót venni
Habár a svéd gazdaság bivalyerős, az államháztartás olyannyira egészséges, hogy az államadósság az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban, az ország jól feltőkésített bankjai pedig a közösség legjövedelmezőbbjei közé tartoznak, a svéd koronával folyamatosan felmossák a padlót, és senki sem érti, hogy miért.
A rejtélynek különös aktualitást ad, hogy éppen húsz éve tartották azt a népszavazást a skandináv országban, amelyen elutasították az euróövezethez való csatlakozást.
A korona mindenesetre az elmúlt tíz évben összesen 30 százalékot veszített az értékéből az euróhoz mérten, és a Reuters okokat firtató kérdésére csak széttárják a karjukat az elemzők.
Sok központi bankhoz hasonlóan persze a svéd Riksbank, azaz a svéd jegybank is nullán vagy időnként negatív szinten tartotta az irányadó kamatlábat 2014 és 2022 között. A globális infláció beindulására azonban természetesen Stockholmban is reagáltak, hiszen az Európai Központi Bankkal összhangban, fokozatosan 3,75 százalékra emelték az irányadó kamatot.
Robert Bergqvist, az egyik legnagyobb svéd kereskedelmi bank, a SEB vezető elemzője szerint a piacok ugyanakkor még mindig úgy vélik, hogy a Riksbank inkább galamb-, mint héjalelkületű.
A 2008–2009-es globális pénzügyi válság, a Covid–19 és az ukrajnai háború sokkjai pedig a hagyományosan biztonságosnak tartott devizák, például a dollár vagy a svájci frank felé terelhették a befektetőket. A Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos bizonytalanság szintén negatív tényező lehet.
Mindez azonban az elemzők szerint még mindig nem indokolja a svéd korona vesszőfutását.
A svédek kitartanak a korona mellett
Bármi is legyen a háttérben, a gyenge devizájuk miatt egyre elkeseredettebb svédek csupán módjával kezdték átértékelni a helyzetet, a többség még mindig ragaszkodik a koronához.
Az évfordulóra tekintettel a Demoskop közvélemény-kutató intézet által a héten elkészített felmérés szerint a svédek 42 százaléka most is elutasítaná az euróhoz való csatlakozást, és mindössze 34 százalék támogatná.
Húsz évvel ezelőtt szeptember 14-én amúgy 55,9 százalék szavazott az euró ellen, és egyetlen nagyobb párt sem szorgalmazta új népszavazás kiírását, olyannyira esélytelennek látták a korona leváltását.
Késedelmet szenvedhet a zöldátállás is
A gyenge koronának mindazonáltal kőkemény gazdasági következményei vannak, és természetesen elsősorban az importőrök szenvednek tőle.
Az olyan vállalatok, mint például a KP Energy, amely napelemekkel látja el a svéd piacot, a magasabb beszerzési költségek és az emelkedő kamatlábak káros hatására panaszkodnak, ami erőteljesen megdrágítja termékeiket.
Óriási hatással van ránk, amikor a korona gyengül az euróval szemben
– mondta a Reutersnek Filip Wiqvist vezérigazgató.
A cég ugyan az idei évre előzetesen erős növekedést prognosztizált, miután a piac mérete 2022-ben megduplázódott, most már azonban csökkenésre számít, annak dacára, hogy Svédország és az Európai Unió ambiciózus klímacélokat tűzött ki maga elé.
A zöldátállás rövid távon radikálisan lassulni fog, aminek egyik oka az euró-korona kurzus
– emelte ki Wiqvist.
Az exportőröket irritálja az árfolyam-ingadozás
Amit az északi ország elveszít a vámon, azt visszanyerheti a réven – vélhetnénk az exportőrökre gondolva. Nos, a lassuló globális növekedés ellenére, Svédország valóban 6 százalékkal növelte exportját, ám az árfolyam-ingadozás még az exportőrök számára is nehézzé teszi a tervezést – hangsúlyozza Jan Soderstrom, a Quintus Technologies vezérigazgatója, akinek a cége – főleg a repülőgépiparban és a szórakoztatóelektronikában használatos – fejlett présgépeket gyárt.
Ráadásul a korona lejtmenetének következtében megemelkedett importárak azt is jelenthetik, hogy a központi banknak hosszabb ideig kell magasan tartania a kamatlábakat az infláció elleni küzdelem érdekében, ami a hiteleket nyögő háztartásokat és vállalkozásokat sújtja.
Az előrejelzések szerint szeptember 21-én egy újabb emeléssel a svéd alapkamat várhatóan eléri a 4 százalékot, és a Nordea bankcsoport szerint novemberben újabb szigorításra kerülhet sor, mielőtt a ciklus véget érne.
Mindez elmélyítheti és meghosszabbíthatja a visszaesést, amely az EU előrejelzése szerint idén Svédországot a blokk egyik legrosszabbul teljesítő gazdaságává teszi.
„A Riksbank két szikla közé szorult. Egyrészt le akarják szorítani az inflációt… másrészt nem akarják összeomlasztani a gazdaságot” – mondja Annika Winsth, a Nordea vezető közgazdásza.
A legnagyobb nyertesek a használtautó-kereskedők
A helyzet legnagyobb nyertesei alighanem a használtautó-kereskedők.
Sok külföldi autókereskedő úgy gondolja, hogy Svédországban kiárusítás van
– árulja el Joachim Agren, a BCA, Európa egyik legnagyobb gépjármű-újraértékesítéssel foglalkozó cégének helyi menedzsere. A tengerentúli vevők egymásnak adják a kilincset, megduplázva az elmúlt évekre jellemző, 30 százalékos részesedésüket a svéd használtautó-piacon.
A magas életszínvonalhoz szokott országban azonban sokan kénytelenek meghúzni a nadrágszíjat.
Jól látszik ez a spanyolországi ingatlanvásárlásokon is. A második negyedévben a svédek már csak a 12. legnagyobb vevők voltak a Registradores de Espania adatai szerint, azaz két év alatt négy hellyel szorultak hátrébb, többek között a kínaiak is megelőzték őket. Erre persze könnyűszerrel mondhatnánk, hogy soha ne legyen nagyobb problémájuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.