Teljes a zűrzavar az ukrán ellenoffenzíva nyugati megítélésében

Ukrajna a Nyugatot okolja az 1200 kilométernyi délkelet-ukrajnai frontvonalon a vártnál lassabb előrehaladás miatt, az ország vezetése a nagyobb hatótávolságú és nagyobb rombolóerejű fegyverek szállításának meggyorsítását várja el szövetségeseitől.

Az egyik legmegbízhatóbb hírforrásnak tekintett Deutsche Welle (DW) Volodimir Zelenszkijt idézi, aki Bahmut térségében ukrán előretörésről beszél, emellett az ukrán elnök hasonlóképpen pozitív fejleményről, a darabonként másfél millió dollárba kerülő ATACM (MGM-140) nagyobb hatósugarú (300 kilométer), irányított rakétafegyver szállításról folyó ukrán-amerikai tárgyalások előrehaladásáról számolt be.

Minthogy a drága ATACM-ból az amerikai hadseregnek magának is kevés van, a gyakorlatias amerikai tárgyalók a hírek szerint szeretnék az ukránokat rávenni a nagyságrendekkel olcsóbb és egyszerűbb GLSDB bevetésére. Ez egy kisebb amerikai légibomba és egy régebbi típusú rakéta-hajtómű kombinálásával előállított földi indítású fegyver, amely az ATACM hez képest feleakkora távolságra ér el, sokkal kisebb robbanófejjel.

Egy tábornok és egy admirális

Az ukrajnai-oroszországi fronthelyzet ismeretében ismét óvatos nyugati pengeváltásra került sor, ezúttal Milley tábornoknak brit kollégájával, Radakin admirálissal kellett szembekerülnie. Legalábbis a BBC jóvoltából, amely a két katonai vezetőt Washingtonban szimultán bírta szóra.
Ám a várakozással ellentétben a két tábornok – országaik legmagasabb beosztású katonái – nem párbeszéd, hanem deklarációk formájában „elbeszéltek egymás mellett” – két különböző, nehezen összevethető számítási módszert alkalmazva. A higgadt, szakszerű nyilatkozatairól ismert amerikai tábornok szerint

mielőtt az időjárás, a beköszöntő hideg nem fogja vissza az ukrán ellentámadást. Mark Milley tábornok szerint korai lenne megmondani, hogy az ellentámadás kudarcot vallott-e, de diplomatikusan azt mondta, Ukrajna "nagyon egyenletes ütemben halad az orosz frontvonalon át"…. 
Tony Radakin admirális a brit fegyveres erők vezérkari főnöke kategorikusan kijelentette: Ukrajna győzelemre áll, Oroszország pedig vesztésre. Ez azért van, mert Oroszország célja Ukrajna leigázása és oroszországi ellenőrzés alá vonása. Ez nem történt meg és nem is fog, ez az oka annak, hogy Ukrajna győzedelmeskedik – fogalmazott. 

Hozzátette, hogy Ukrajna haladást mutatott fel területei visszaszerzésében és ha beleszámolják az Oroszország által a 2022. február 24-i invázió óta elfoglalt ukrán területeket (beleértve a háború kezdeti szakaszában az északi, északkeleti területek Moszkvában taktikaiként minősített feladását), akkor már visszahódította az oroszországiaktól az általuk ellenőrzés alá vont területek 50 százalékát.

Csigatempó?

Radakin módszerébe beletartozik a felszabadított országrészbe az oroszok által harc nélkül feladott jelentős ukrán terület is. Számítása szerint a mintegy 110 ezer négyzetkilométernyi megszállt terület (a négy délkelet-ukrajnai megye, Donyeck, Luganszk, Zaporizzsja és Herszon, továbbá a Krím-félsziget) kevesebb mint egy százalékát szerezték eddig vissza. 

Ez a csigatempó zavartságot keltett Nyugaton, elsősorban Washingtonban, amely eddig közel 70 milliárd dollárt költött Ukrajna katonai-gazdasági segélyezésére a kieli világgazdasági intézet szerint.