A gyémánt lesz az új orosz szankciós csomag sztárja

A legfejlettebb ipari országok (G7) „a napokban” betilthatja az orosz gyémántimportot, árulta el pénteken egy uniós diplomata újságíróknak. „A rendszer pár hete már kész, és most arra várunk, hogy a G7-ek végső formába öntsék a nyilatkozatot” – idézte a név nélkül nyilatkozó illetékes az EU Observer.

A gyémánttilalmat és az import követésének protokollját az Európai Bizottsággal és a világ legnagyobb gyémántkereskedelmi központjának otthont adó Belgiummal együtt dolgozták ki.

A G7 csoport tagjai – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – adja a világ gyémántfelhasználásának 70 százalékát, és az idézett uniós diplomata szerint Belgium teljes mértékben egyetért azzal, hogy a G7 tilalmát a 27-ek is belevegyék az Oroszország ellen készülő 12. szankciócsomagba

 A bizottság az új csomagról még a hét végén vagy a jövő hét elején megkezdi zárt ajtók mögött az egyeztetést a tagállamokkal. A gyémántexport évi négymilliárd eurót hoz a Kreml konyhájára.

Litvánia és Lengyelország részletes javaslatot állított össze, Észtországnak szintén vannak ötletei, de még hetekbe telhet, mire a folyamat végére érnek. A litvánok azt is el akarják érni, hogy az EU tiltson be minden új szerződéskötést a Roszatommal, állítsa le az orosz urán, cseppfolyósított gáz és acél vásárlását, tiltsa meg az IT-cégeknek, hogy orosz vállalatoknak szolgáltatást nyújtsanak, és állítsa le a lézertechnológia exportját.

A Roszatom, az IT-szolgáltatás és a lézer előkelő helyen szerepel a lengyel javaslatok között is, Észtország pedig teljes kereskedelmi embargót követel Oroszországgal szemben, hogy elkerüljék a szankciók kijátszását. Tallinn azzal érvel, hogy az Oroszországgal határos uniós „tranzitországok” vámtisztviselői egyszerűen nem győzik a terheket, amelyeket az ellenőrzés rájuk ró.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn üléseznek Luxemburgban, ahol a 12. csomag mellett tárgyalnak a gázai háborúról, az Ukrajnának nyújtott uniós alapokról és arról, hogy a háborús károk helyreállítására használják fel a befagyasztott orosz vagyont. Utóbbi ügyében az Európai Tanács munkacsoportjai felgyorsították az egyeztetést.

Belgium e téren szintén kulcsszerepet játszik, miután befagyasztotta a brüsszeli székhelyű Euroclear által kezelt 125 milliárd eurónyi orosz vagyont. Az ország a belga jogon alapuló uniós megközelítést javasolt, amely lehetővé teszi, hogy 

– ez csak Belgiumban 2023-ban és 2024-ben több mint 2,3 milliárd eurót jelent.

A portál szerint kérdés, mit tesz majd Orbán Viktor, aki „szégyenbe hozta az EU-t azzal, hogy kedden Kínában kezet fogott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel”, és a múltban már megvétózott orosz nukleáris és energetikai szankciókat.