A kis éttermektől kezdve a high-tech vállalatokon át a Chevron által üzemeltetett nagy gázmezőig az izraeli vállalkozásokat megrázza a Hamász elleni háború. Sokan a Covid–19-járványhoz hasonlítják a leállásokat, amelyek az 520 milliárd dolláros gazdaságot sújtják: az iskolák, az irodák, az építkezések kiürülnek, vagy csak napi néhány órán keresztül folyik a munka. Izrael rekordszámú, 350 ezer tartalékost mozgósított a Gázai övezet elleni szárazföldi offenzívája előtt, ezzel a munkaerő nagyjából 8 százalékát vonta el.
A katonai behívások és a gazdaság részleges befagyasztása a bankolástól a mezőgazdaságig minden gazdasági szektor működését felborította. A Mizrahi-Tefahot, az egyik legnagyobb izraeli bank becslése szerint havonta 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összegbe kerül az államnak a háború. A jegybank is felhívta a figyelmet arra, hogy minél inkább elhúzódik a háború, annál súlyosabbak lesznek a gazdasági károk.
Izrael hadat üzent az EU és az USA által terrorszervezetnek minősített Hamásznak, miután az október 7-én megtámadta Izrael déli részét, és mintegy 1400 embert ölt meg. Ezt követően palesztinok ezrei haltak meg a Hamász által uralt földközi-tengeri enklávéra, a Gázai övezetre mért megtorló légicsapásokban.
Az anyagi áldozatok már most is súlyosak. Az izraeli részvények a világ legrosszabbul teljesítő papírjai a harcok kitörése óta. A Tel-Avivban jegyzett fő index dollárban számolva 16 százalékkal zuhant,
az izraeli részvények összességében csaknem 25 milliárd dollárral érnek kevesebbet.
A sékel 2012 óta a legalacsonyabb szintre zuhant – annak ellenére, hogy a központi bank példátlan, 45 milliárd dolláros intervenciós csomagot jelentett be az árfolyam védelmében. A további veszteségek elleni fedezeti ügyletek költségei az egekbe szöktek.
A válságjelek persze mikroszinten is jelentkeznek. Naama Zedakihu, akinek két étterme is van a Jeruzsálem és Tel-Aviv közötti Modi’inban, a válság miatt 70 alkalmazottjának átmeneti elbocsátását fontolgatja.
Két és fél hét után először próbáltam meg kinyitni az éttermeket, de üres a hely, úgyhogy hamarabb bezárok. A kiszállítások nem elegendők az üzlet fenntartásához
A gazdasági károkat a konfliktus földrajzi kiterjedése és időbeni lefutása határozza meg. Benjamin Netanjahu miniszterelnök hosszú és nehéz katonai hadjáratra figyelmeztetett szombaton, amikor Izrael megkezdte a gázai bevonulást. A JPMorgan Chase, a Wall Street egyik legnagyobb befektetési bankja úgy becsüli, hogy az izraeli GDP 11 százalékkal zuhan a folyó negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bankház elemzői szerint a mostani háború alapvetően eltér a korábbi fegyveres konfliktusoktól. Ezek egyike 2006-ban következett be a libanoni székhelyű Hezbollahhal, a másik 2014-ben a Hamásszal szemben, az utóbbi nagyjából egy hétig tartott.
Ezek alig befolyásolták az aktivitást, a jelenlegi háború azonban sokkal nagyobb hatással van a belföldi biztonságra és bizalomra
– írták.
Fotó: Hans Lucas via AFP
Gazdasági zűrzavar
A kezdeti zavarok olyan súlyosak voltak, hogy egy felmérés szerint az izraeli gyártóknak mindössze 12 százaléka állt teljes termelésben a háború két hete után. A legtöbben a munkaerőhiányt jelölték meg a legnagyobb problémaként. A háború a végsőkig próbára teszi Izrael ellenálló képességét. A kormány szerint a költségvetési hiány idén és jövőre több mint kétszeresére nőhet a korábbi előrejelzésekhez képest. Az S&P Global Ratings, a Moody’s Investors Service, valamint a Fitch Ratings egyaránt figyelmeztetést adott ki az ország adósságának kilátásaival kapcsolatban, és ezzel közelebb került az első leminősítéshez.
Izrael az ország nagy részén korlátozta a munkavégzést, bezárta az iskolákat, és ötven főre korlátozta a beltéri összejövetelek létszámát. Amikor Izrael északi határán összecsapások kezdődtek az Irán által támogatott Hezbollahhal, a térségben számos falut és várost evakuáltak. Ott és a Gáza körüli, délre fekvő településeken több mint 120 ezer izraeli kényszerült elhagyni az otthonát.
A háború kezdete óta a GDP nagyjából felét adó lakossági fogyasztás gyakorlatilag összeomlott.
A magánfogyasztás a háború kitörése utáni napokban közel harmadával esett vissza egy 2023-as átlagos héthez képest.
A szabadidőre és szórakozásra fordított tételeknél a visszaesés elérhette a 70 százalékot. A tel-avivi székhelyű Bank Leumi szerint a bankkártyás vásárlások visszaesése nagyobb volt, mint amit Izrael a világjárvány csúcspontján, 2020-ban elszenvedett.
Egész iparágak és azok beszállítói küzdenek a működésképtelenséggel
– mondta Roee Cohen, egy kisvállalkozói szövetség vezetője. „A legtöbb munkáltató már most úgy döntött, hogy fizetés nélküli szabadságra küldi az alkalmazottakat, ami több százezer munkavállalót érint” – tette hozzá.
Izrael az elmúlt ötven év legsúlyosabb fegyveres konfliktusába egy olyan gazdasággal lépett be, amelyet az elmúlt két évtizedben a technológiai export és a tengeri földgázleletek turbóztak fel. Az egy főre jutó GDP lendületesen emelkedett, ennek nyomán a büdzsé emelni tudta a jóléti kiadásokat. A javuló export fizetésimérleg-többletet idézett elő, ami lehetővé tette, hogy a jegybank 200 milliárd dollárnyi tartalékot halmozzon fel, ami 2008 óta nagyjából hétszeres növekedés.
A háború kezdetével egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányra, hogy állami ösztönzőkkel élénkítse a gazdaságot. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter a koronavírus-járvány idején tapasztaltaknál is nagyobb fiskális injekciókat ígért. A támogatási program eredetileg 4,5 milliárd sékel (kb. 1,1 milliárd dollár) lett volna, azzal az ígérettel, hogy a későbbiekben akár ennek a háromszorosára is emelkedhet. A háború gazdasági költsége a Bank Hapoalim szerint valószínűleg legalább 27 milliárd sékelre, vagyis Izrael GDP-jének 1,5 százalékára rúg majd. Az izraeli központi bank október 23-án rontotta ugyan a gazdaságra vonatkozó kilátásait, de még mindig 2 százalék feletti növekedést jósol az idei és a következő évre – feltéve, hogy a konfliktust sikerül megfékezni.
Válságjelek az építőiparban
Az ingatlanszektor és az építőipar általában jó előrejelzője a rövid távú konjunktúrának. Izraelben ez az ágazat jelenleg meglehetősen sötét jövőképet rajzol fel. Az építkezések közül néhány ugyan újraindult, de akuttá vált a munkaerőhiány.
A szektor nagymértékben függ a Ciszjordániában élő 80 ezer palesztintól, ez a terület viszont szeptember közepe óta biztonsági zárlat alatt áll.
Az ágazatot amúgy is nehéz helyzetben érte a háború, tavaly év eleje óta emelkednek a kamatok, ami megnehezíti a finanszírozást. A fizetésképtelenség réme a bankszektort is válságba sodorhatja, hiszen kereskedelmi hiteleik állományának nagyjából fele kötődik az építőiparhoz. Az építőipar és az ingatlanpiac 6 százalékkal részesedik a költségvetési adóbevételekből. Leállása azonban nemcsak a büdzsét bevételeit csappantja meg, hanem újabb árhullámot is generál az ingatlanpiacon, már az elmúlt években is Európa és a Közel-Kelet legdrágábbjai közé tartozott.
Fotó: AFP
Mi lesz a startupokkal?
A háború a virágzó izraeli startupszektort, a technológiai vállalatokat is sújtja. Avi Hasson, a Startup Nation Central, az iparágat nyomon követő nonprofit csoport vezérigazgatója szerint az izraeli technológiai munkaerő mintegy 15 százalékát hívták be tartalékos szolgálatra. Ezek az arányok valószínűleg még magasabbak a startupoknál, amelyek általában fiatalabb munkavállalókat foglalkoztatnak. A munkaerő-problémák az aktuális működést veszélyeztetik, a beruházások elmaradása viszont a jövőt.
Egy múlt heti felmérésben 500 csúcstechnológiai céget kérdeztek meg, közel felük számolt be beruházási megállapodások, ígéretek törléséről vagy késedelméről. A válaszadók csaknem 70 százaléka számol jelentős projektek, beruházások elhalasztásával vagy törlésével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.