Hosszú idő után felszállt a füst, az unió két nagy tagállama rendezte az atomerőművek kérdése miatt kirobban konfliktusát, ami hónapok óta gátolta az egyezség létrejöttét. Ugyan a brüsszeli döntéshozatali mechanizmusok lassúak, most van esély arra, hogy tető alá hozzák a megállapodás végleges formáját az Európai Parlamenttel, még a jövő júniusi választások előtt. A tervezetet Magyarország kivételével az összes tagállam támogatta.
A megállapodást eddig hátráltatta, hogy
Németország nem akarta elfogadni, hogy Franciaország továbbra is üzemeltesse atomreaktorait, pontosabban azok élettartamát meghosszabbíthassa.
Végül a német politikusok is rábólintottak a javaslatra, ugyanakkor azért nem kap teljesen szabad kezet a francia kormány, így elkerülhető, hogy „tisztességtelen előnyhöz jusson” a francia ipar. A francia energiaügyi miniszter – érthető okokból – azonnal leszögezte, hogy a parlamenti egyeztetéseken is meg kell őrizni a megállapodás fontos elemeit.
Agnes Pannier-Runacher azt mondta:
a megállapodás kompromisszumokon nyugszik, így van esély annak tényleges betartására is. Ugyanakkor hagy mozgásteret a tagállamok számára, hogy saját energiamixüket állítsák össze.
Az egyes országok helyzete igen különböző, és a tagállamok eltérően gondolkodnak az atomenergiáról is. Tény, hogy a francia áramellátásban a nukleáris energia 63 százalékot tesz ki, viszont a szükséges energia mindössze 1 százalékát állítják elő szén- és fűtőolaj égetésével. Németországban, ahol még a kormányban is benne vannak a zöldek, pedig már az első őszi hideghullám alatt üzembe állítottak egy már korábban lekapcsolt szénerőművet.
Megfigyelők szerint a megállapodás valóban létfontosságú a megújuló energiaforrások további elterjesztéséhez, és az európai energiaárak alacsony szinten tartásához.
Németország végül azzal a feltétellel bólintott rá az egyezségre, hogy amellett, hogy szigorúan ellenőrzik az állami tulajdonban lévő Electricite de Francenak nyújtott támogatásokat, az áram eladásából származó bevételeket elosztják, így kompenzálják a többi tagállam elvben magasabb villamosenergia-árait.
„Európa bebizonyította cselekvőképességét, a megállapodás egész Európában javítja a fogyasztók és az ipar lehetőségeit” – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter.
Lengyelországnak sikerült egy kivételt kiharcolnia, ugyanis széntüzelésű erőművei a tartalék áramellátáshoz kaphatnak támogatást 2028-ig.
Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa elmondta, hogy valóban szigorúan fogják ellenőrizni az energiaszektornak nyújtott támogatásokat. A háromoldalú tárgyalások az Európai Tanács, a Parlament, és a Bizottság között csütörtökön kezdődnek, és még ebben a hónapban lezárnák őket – mondta az unió soros elnöki tisztjét betöltő Spanyolország környezetvédelmi minisztere, Teresa Ribera.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.