Az autógyártók után a kínai acélipar került az EU célkeresztjébe

Az Európai Unió vizsgálatot készül bejelenteni a kínai acélipar állami támogatásával kapcsolatban. A Financial Times tudósítása szerint erre az október 20-án rendezendő amerikai uniós csúcstalálkozón kerülhet sor, amikor Joe Biden vendégül látja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét.

A jelentés szerint Brüsszel beleegyezett, hogy Washingtonnal közösen lép fel a saját acélipara védelmében. Ez is része lehet az Egyesült Államok és az EU között kötendő acélkereskedelmi megállapodásnak. Ha a két félnek nem sikerül megállapodnia, akkor jövő év elejétől újra életbe léphetnek a még Donald Trump elnök által 2018-ban az EU-ra is kivetett acélipari vámok, amelyek teljes összege nagyságrendileg 10 milliárd dollár.

Brüsszel akkor ellenlépésekkel válaszolt, büntetővámot vetett ki olyan amerikai termékekre, mint a bourbon és a Harley-Davidson, az intézkedéseket azonban 2021-ben mindkét fél felfüggesztette.

Uniós illetékesek elmondták a brit lapnak: megértik, hogy Bidennek védenie kell az acélipari munkásokat olyan csatatérállamokban, mint Pennsylvania és Ohio, hogy megakadályozza Trump győzelmét a jövő évi választáson.

A kínai kereskedelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta az értesülést, de az elektromos autókkal kapcsolatos hasonló uniós vizsgálatot Peking élesen elítélte, és sürgette Brüsszelt, hogy gondoskodjon a globális ellátási lánc biztonságáról.

A lap értesülése szerint Brüsszel fontolgatja vizsgálat indítását a szélturbinaszektor esetében is. A vizsgálatok akár egy évig is eltarthatnak, és büntetővámok kivetéséhez vezethetnek, ami kereskedelmi háborút robbanthat ki az EU és Kína között. Az ellenreakciótól elsősorban a német autógyártók tartanak.

A cél megfékezni a kínai exportot, amely elárasztotta a világpiacot és nyomást gyakorolt a saját termelőkre – mondták a lapnak a tisztviselők. A megállapodás más országok – például az Egyesült Királyság és Japán számára – is nyitott lesz, ha beleegyeznek, hogy szintén vámokat vezetnek be Kínával szemben.

Az EU és az USA politikai megállapodást is aláír arról, hogy jegelik a kétoldali vitájukat, amíg folytatják a tárgyalásokat a GSA második részéről, az acél- és alumíniumgyártás szén-dioxid-mentesítéséről.

A tárgyalások elmúlt két évében az unió elutasította, hogy kövesse Washington döntését, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 25 százalékos vámot vetett ki az acélra és 10 százalékos vámot az alumíniumra, miután a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) úgy ítélte meg, hogy a lépés sérti a nemzetközi jogot. Brüsszel azonban beleegyezett abba, hogy WTO-kompatibilis vámokat vet ki, ha vizsgálata bebizonyítja, hogy a kínai támogatások tisztességtelenek.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint rekordszintre emelkedett tavaly a globális acéltermelés, ahogyan a túltermelés is, a gyártott mennyiségnek csupán a 75 százalékát használják fel. A termelésbővülés negyedét Kína adja, amely Ázsia más részein is működésbe helyez új gyárakat.

Az EU már bevezetett dömpingellenes vámokat kínai acélimportra tíz kategóriában, valamint kvótákat szabott többféle amerikai acéltermék esetében. Az európai acélipar szerint azonban ezek az intézkedések hatástalanok.

– hangsúlyozta Axel Eggert, az ágazatot képviselő Eurofer főigazgatója.

Az Európai Bizottság nem kívánt nyilatkozni a Financial Timesnak.

Brüsszel továbbá szén-dioxid-kiigazítási mechanizmust is bevezet (carbon border adjustment mechanism – CBAM), amelynek értelmében aszerint adóztatja az importált termékeket, köztük az acélt is, hogy az előállításuk folyamán mennyi szén-dioxidot bocsátanak ki. Az Egyesült Államokban nincs nemzeti szén-dioxid-árképzési rendszer, és a kibocsátások kiszámítására egyedi rendszert kíván létrehozni. A CBAM ezen a héten lépett hatályba, de az importőrökre csak 2026-tól vonatkozik.