Mára biztosan kiderült, hogy egy bő évvel ezelőtt elszámolta magát az orosz elnök. Vagyimir Putyin ugyanis abban bízott, hogy Európa „meghal” az orosz gáz nélkül, ugyanis a blokk országai az akkor még csak néhány hónapja tartó ukrajnai háború miatt nem vásároltak tőle. Persze a nehéz helyzetet nem lehet letagadni. A hollandiai gáztőzsdén a nyersanyag ára nagyjából nyolcszor annyiba került 2022 augusztusában, mint most, és Európa bármilyen összeget megadott a nyersanyagért. Arról nem is beszélve, hogy rekordsebességgel építették meg az LNG terminálokat, a lakosság pedig aggódott: vajon lesz-e mivel befűteni télen?
Közben az orosz elnök vélhetően teljesen nyugodt volt afelől, hogy télen móresre tanítja Európát.
A propagandagépezet is magas fordulatszámon működött, és egy kisfilmet is leforgattak, amiben látványos felvételekkel illusztrálják, hogy mennyire „fagyos” tél vár Európára az orosz gáz nélkül.
Európa után Kína a mérleg nyelve
A Gazprom bevételei alapvetően a csővezetéken Európába történő szállításokon múltak – így tehát jelentősen visszaestek az ukrajnai háború kitörése óta. A gázóriás nem fejlesztette LNG kapacitásait, hiszen egyáltalán nem volt rászorulva.
Miután legnagyobb vásárlóját elvesztette, a viszonylag gyorsan növekvő energiaigényű Kína felé fordult
– ez az alapvetés határozza majd meg Putyin jövő heti, pekingi útját is. Az orosz elnök most küzdhet Hszi Csin-ping kegyeiért, ugyanis igen fontos lenne neki az új gázszállítási szerződés aláírása. És, még ha meg is egyeznek, önmagában Kína akkor sem pótolja a kiesett európai piacot.
Még a Kreml legoptimistább forgatókönyve szerint is az ázsiai nagyhatalom az európai mennyiség kétharmadát vásárolhatja meg.
Emellett az árak alacsonyabb lesznek, mint amennyit hajdan Európa fizetett a gázért, és a Kínába tartó vezetékek kiépítése is hatalmas összegeket emészt fel. Összességében Oroszországnak fontosabb a kínai export mielőbbi felpörgetése, mint magának az ázsiai óriásnak.
Elemzők nem osztják a Kreml optimizmusát.
Nem látok esélyt arra, hogy Oroszország idén új szerződést írjon alá Kínával
– mondta az Agora Energy Trasition China kutatócég ügyvezető igazgatója. Kevin Tu szerint Peking már növelte az orosz vásárlásokat a háború kitörése óta, viszont a kínaiaknak alapvető fontosságú a beszerzés diverzifikálása, amit egyébként az orosz import felpörgetése is jól szolgál. Így ugyanis csökkenteni tudja tengeri szállítású LNG importját.
Gazprom-mélyrepülés
Rövidebb távon semmilyen szerződés sem képes pár évvel ezelőtti pozíciójába visszahelyezni a gázóriást. Látni kell, hogy
az egykor globálisan harmadik legértékesebb cég mára a Norvég Equinor ASA felét éri,
azaz piacai elvesztésével együtt zuhant a társaság értéke is. Az orosz tőzsdén 166 rubelt kell adni egy Gazprom-papírért, míg a háború kitörése előtt hónapokkal, 2021 októberében 366 rubelt kellett fizetni egységnyi részesedésért, azaz a befektetők is keményen beadták a részvényt látva az orosz cég exportpiacainak elvesztését. A lejtmenetet bizonyítják a társaság volt elnökhelyettesének, Alexandr Rjazaznov szavai is. A Bloombergnk azt mondta:
a következő 5-10 évre nincs kedvező kilátása a Gazpromnak. A kínai export lassan pörög majd fel, és az ár sem lesz a régi, én is veszteséggel szálltam ki társaságból.
A gondok persze a társaság eredményén is nyomot hagytak: a második negyedéveben veszteséget könyvelt el, a termelés negyedével esett vissza a társaság történelmének legalacsonyabb szintjére. Putyin viszont továbbra is bizakodó, az orosz elnök egy minapi sajtótájékoztatón Moszkvában azt mondta:
a Gazprom megbirkózik a nehéz helyzettel, a kínai kereslet gyorsan felpörög majd
– fogalmazott, hozzátéve, hogy változatlanul nem éri, miért gondolják úgy Európában, hogy térdre tudják kényszeríteni az óriásvállalatot.
Elemzők szerint ugyanakkor meggyengül a Gazprom tárgyalási pozíciója, amit már az is jelez, hogy tavaly a vártnál kisebb megállapodás született a távol-keleti útvonalon történő szállításról, és a Szibéria Ereje gázvezeték utolsó szakasza is lassan épül. Így tehát valószínűtlennek tartják, hogy a két politikus a jövő héten tető alá hozza az újabb megegyezést. Ugyanakkor
ha Peking jóindulatú is lesz Moszkvával, akkor sem fog „jó árat” fizetni a gázért
– mondta egy névtelenséget kérő Gazprom tisztviselő. A gázóriás volt felső vezetői szerint Putyin a tavalyi, Kijev elleni támadás idején azt gondolta, hogy elég befolyása van Európában, így az öreg kontinens nem fog ellene fellépni.
Putyin is érzi?
Az Északi Áramlat tavalyi felrobbantása ellenére Putyin továbbra is lát lehetőséget az európai szállítások felfuttatására. A Valdai Club múlt heti fórumán azt mondta,
Oroszország kész gázt szállítani az egyelőre meg sem nyitott, de megépített Északi Áramlat 2 vezetéken keresztül,
ami Németországot balti partvidékén éri el. Berlin azonban „elmeszelte” a tervet, ugyanis azonnal közölték, hogy nincs eltökéltség annak üzembe állítására, s az ország sikeresen diverzifikálta beszerzéseit.
A Kínára ható nyomásgyakorlás érdekében a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat is szorosabbra fűzné Putyin, gázkereskedelmi csomópontot építene az országban, de a két elnök szeptemberi találkozóján ebben sem történt semmilyen előrelépés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.