Az olaj ára két év növekedés után várhatóan 10 százalékkal alacsonyabban zárja a 2023-as évet, miután meglehetősen dinamikusan mozgatták a geopolitikai aggodalmak, a termeléscsökkentés és a jegybankok inflációfékező lépései.
Pénteken ugyan némileg drágult az olaj, mert egyre több hajózási társaság készül arra, hogy a jemeni húszik támadásai miatt átirányítja a szállítmányokat a Vörös-tengerről, csütörtökön azonban 3 százalékkal olcsóbb lett.
A Brent a hét utolsó napján 0,9 százalékkal, hordónként 77,87 dollárra drágult, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) 1,1 százalékkal, 72,53 dollárra. (Egy dollár 345,7 forint.) Ennek ellenére mindkettő a legalacsonyabb szinten zárja az évet 2020 óta, amikor a koronavírus-járvány miatt zuhant a kereslet és vele együtt az árak is.
A jelek szerint tehát egyelőre nem képesek megtámasztani az árat a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének és szövetségeseinek (OPEC+) termeléscsökkentései, az olaj majdnem 20 százalékkal olcsóbb az év közben elért csúcsnál. Ráadásul az OPEC piaci részesedése a termelés visszafogása és Angola kilépése miatt csökkenni fog jövőre.
A Reuters 34 közgazdász és elemző körében végzet felmérése szerint
a Brent ára átlagosan hordónként 82,56 dollár lesz 2024-ben;
a novemberi konszenzus még 84,43 dollár volt. A gyenge globális visszafogja a keresletet, a geopolitikai feszültségek viszont segítenek majd tartani az árat.
Az olaj gyenge év végi teljesítményével szemben a globális részvénypiac emelkedéssel minden valószínűség szerint remekül zárja 2023-at. A 47 ország részvényeit nyomon követő MSCI-részvényindex mintegy 20 százalékkal emelkedett, mivel a befektetők egyre inkább arra számítanak, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve jövőre gyorsan csökkenti majd a kamatokat.
Ami a devizapiacot illeti, a dollár kétévnyi erős emelkedés után idén 2 százalékos gyengülés felé tart.