A jövő évi választások után megalakuló új román kormánynak a GDP több százalékpontját kitevő hiánycsökkentést kell végrehajtania, hogy ellensúlyozza a múlt hónapban elfogadott nyugdíjemelések hatását, és megvédje az államháztartást – mondta a román költségvetési felügyelet vezetője.
A novemberben elfogadott új nyugdíjtörvény része az Európai Unióval a gazdaságélénkítési alapokért cserébe elfogadott szélesebb körű reformintézkedéseknek, és bár csökkenti az egyenlőtlenségeket, kiszámíthatóbbá teszi a jövőbeni emeléseket és ösztönzi a későbbi nyugdíjba vonulást, rövid és középtávon komoly költségekkel jár.
Románia még nem mutatta be a jövő évi költségvetését, és az Európai Bizottság a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy Bukarest még a nyugdíjreformok költségeinek figyelembevétele nélkül is eltér a következő két évre kitűzött költségvetési céljaitól. A hitelminősítők szerint a reformok, amelyeket egy nehéz romániai választási évre időzítettek, növelhetik a költségvetési kockázatokat az országban, amely a koronavírus-járvány óta küzd az elszabaduló költségvetési hiánnyal.
A 2024-re tervezett kiadásnövelések – amikor Romániában helyhatósági, parlamenti, elnök- és európai parlamenti választást is tartanak – 25,5 milliárd lejbe (1 lej kb. 77 forint) kerülnek, és 2025-re 33 milliárd lejre, azaz a GDP 1,8 százalékára emelkednek.
A román költségvetési tanács szerint ellensúlyozó intézkedések nélkül a hiány 2024-ben a GDP 5,5 százaléka lesz, ami egy évvel később 6 százalékra emelkedik – ez utóbbi a duplája az EU 3 százalékos küszöbértékének.
(Amelynek felülvizsgálata egyébként folyik, s várhatóan még az idén megállapodás is születhet róla.)
Az új törvény hatása 2025-ben erőteljesen érezhető lesz, és hiteles kompenzációs intézkedések nélkül nehéz lesz a költségvetési hiányt belátható időn belül csökkenő pályára állítani
– mondta Daniel Daianu, a testület vezetője a Reutersnek.
A választások után felálló kormánynak a GDP több százalékpontját kitevő hiánykiigazító intézkedéseket kell majd jóváhagynia, még ha az eredmények nem is lesznek azonnaliak
– tette hozzá.
Az intézkedéseknek főként a bevételi oldalon kell majd megvalósulniuk, mivel az országnak – amelyet nagymértékű adóelkerülés és korrupció sújt – az oktatás, az egészségügy és más közszolgáltatások állandó alulfinanszírozottsága miatt korlátozott a mozgástere a kiadások csökkentésére.
Egy világos költségvetési konszolidációs pálya, még ha nem is gyors, megnyugtathatja a piacokat és vonzóvá teheti a gazdaságot a befektetők számára
– mondta Daianu.
Románia a GDP 27,5 százalékát kitevő költségvetési bevételt szed be, ami jóval a 41 százalékos uniós átlag alatt van, és ennek több mint kétharmadát állami bérekre, nyugdíjakra és jóléti kiadásokra költi. Daianu szerint reformintézkedésekkel és
jobb adóbeszedéssel Románia 2027–2028-ra a GDP 30-31 százalékára növelheti az adóbevételeket.
Az államháztartási hiány csökkentése továbbra is nagyon nehéz feladat, mivel nagyon nagy a strukturális összetevője
– áll a Raiffeisen közgazdászainak jegyzetében. A bankház elemzői szerint a befektetők és az Európai Bizottság toleranciája a nagyobb államháztartási hiányok elfogadására az elkövetkező években döntő elem lesz, és meghatározza majd a kulcsfontosságú adók emeléséről szóló döntést és az intézkedés ütemezését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.