Kína egyre nagyobb fejtörést okoz Európának

Az amerikai–kínai kereskedelmi háború immár Európára is kiterjed Washington és az európai gazdasági szereplők nyomására. Brüsszel kereskedelempolitikája egyre inkább védekező álláspontra helyezkedik Kína termelésközpontú, fejlesztési modelljével szemben.

Kína strukturális problémája a világé is

Habár Kína meghirdette a belső nyitás politikáját, azaz azt, hogy a növekedést immár a belső kereslettől várja, mintsem az exporttól és az infrastruktúra-fejlesztéstől, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi vezetője szerint az ázsiai ország még mindig elönti a világot olcsó termékeivel. Kína ugyanis a növekedését a gyártástól várja, nem a háztartásoktól, így a forrásokat a gyártókra irányította. A befektetés meghozta a gyümölcsét, a legtöbb villanyautót tavaly Kínában adták el, mint ahogy onnan is exportálták a legtöbbet. Továbbá

A beruházás-vezérelt modell azonban ipari túlkapacitáshoz vezetett a főbb ágazatokban, így az acéliparban, továbbá az elektromos járművek és a csúcstechnológiai termékek gyártásában. A túlkapacitás pedig „elkerülhetetlenül problémához fog vezetni”, mivel „strukturális probléma, hogy a kínai termelési rendszer egy részét nem a piaci magatartás, hanem a Kínai Kommunista Párt által irányított beruházások vezérlik” – magyarázta Pascal Lamy a Reutersnek.

Az ország akkumulátorgyártási kapacitása négyszeresére nő a kereslethez képestt 2027-re, ahogyan az elektromos járműipar tovább növekszik az Economist Intelligence Unit előrejelzése szerint.

George Magnus, a University of Oxford munkatársa szerint az ázsiai állam képtelen növelni a belső fogyasztást, ezért szorul az exportra. 

Kína fejlesztő állam modellje arra alapul, hogy a vezetés megteremti a növekedés alapját, befektet kutatásokba és ösztönzi a vállalatokat. A stratégia évtizedeken át bevált és nagy bruttó hazai termék növekedést hozott, ám közben adósságokba verte az országot. William Hurst, a Cambridge University tanára szerint a törekvések több, kulcsfontosságú ágazatban sikertelenek voltak, így a repülés, a biotechnológia és a mesterséges intelligencia terén sem feszegetik a technológiai határokat.

Hurst szerint, 

Ha pedig sikerrel jár a módszer, akkor túlkapacitások jöhetnek létre.

A Nyugat egyre nagyobb része védekezik az expanzív kínai gazdaságpolitika ellen

Washington kereskedelmi vámokat vetett ki Kínára, és el akarja zárni Pekinget a csúcstechnológiájú félvezető csipektől is, hogy lelassítsa a feltörekvő ország technológiai és katonai fejlődését. Az amerikai fordulatot Donald Trump amerikai elnök 2018-ban hirdette meg, amihez az Európai Unió egyre inkább csatlakozik. 

Brüsszel a Kínától való függést még az autóipar és a zöld átmenethez szükséges termékek eseteiben is csökkentené. Ezekben az országokban a gazdasági szereplők túlélése forog kockán az olcsó kínai áruk miatt. Ugyanígy a politikai és a gazdasági függetlenség is veszélybe kerülhet, ha a társadalmak alapvető fontosságú termékek tekintetében kiszolgáltatottá válnak egy-egy országnak, jelen esetben Kínának.

Az Európai Unió protekcionista intézkedéseit azonban Kína és Németország megpróbálják kicselezni s ebben Magyarországnak is nagy szerepe van, például az akkumulátorgyárak létesítésével. Ha a kínai akkumulátorokat a német autókba az unión belül gyártják, akkor a termékeket Brüsszel nem tarthatja távol az egységes belső piactól.