Kitoloncolás: megosztja a brit kormánypártot az illegális bevándorlók kérdése

Rishi Sunak brit miniszterelnök újból benyújtja azt a javaslatát a törvényhozásnak, amelynek célja, hogy a kiutasított menedékkérőket Ruandába toloncolhassák. A jogszabályjavaslatnak még két szavazáson kell átmennie a héten. A politikus saját pártjának keményvonalasai szerint azonban nem elég szigorú a decemberben egyszer már benyújtott törvénytervezet, és ha nem módosítanak rajta, akkor megakadályozzák a pártelnök-miniszterelnökük kitoloncolási javaslatát.

Mint ahogy a kontinentális Európába, Nagy-Britanniába is megnövekedett az illegális utakon érkezők száma. Sokan csónakkal jutnak el Angliába Franciaország felől, a La Manche csatornán keresztül. Két éve csaknem 46 ezren érkeztek így az országba, ami akkor rekordot jelentett. Abban az évben a bevándorlók száma elérte a 745 ezret, míg 2023 novemberéig legalább 672 ezren érkeztek.

A Közel-Keletről, Afrikából és Dél-Ázsiából érkezők többsége azt állítja, hogy háborúk és az éhenhalás elől menekülnek. A brit kormány azonban azt tapasztalja, hogy az érkezők 90 százaléka férfi, sokuk gazdasági bevándorló, nem pedig valódi menekült. 

Rishi Sunak még az idén véget vetne az illegális bevándorlásnak, és hatályba léptetné a Ruandába való kitoloncolásról szóló törvényt – írja a Reuters. A miniszterelnök ezen kívül a legális bevándorlást is visszaszorítaná.

A kitoloncolás ügye feszültséget kelt a toryknál

A tervezetet decemberben az alsóház második olvasatban megszavazta. A miniszterelnök vezette Konzervatív Párt néhány képviselője ugyanakkor már akkor jelezte, hogy nem ért egyet teljesen a szöveggel, és ha azon nem módosít a kormány, akkor meghiúsítják a hatálybalépését. Ezért az alsóház a héten újból szavaz a módosított  javaslatról – írja a BBC.

Előzetesen mintegy hatvan képviselő jelezte, hogy olyan módosítást akar látni a szövegben, amely megengedi a minisztereknek, hogy figyelmen kívül hagyják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit, sőt, egyesek odáig mentek, hogy az ország kilépését javasolják az Emberi Jogok Európai Egyezményéből (ECHR), így a bíróságnak nem lenne joghatósága a brit törvényhozás felett.

Ugyanennyien támogatják azt is, hogy a szövegbe vezessék át, hogy a kitoloncolásra ítéltek ne fellebbezhessenek egyénileg deportálásuk megakadályozására. A szigorítások mellett foglalt állást a Konzervatív Párt két alelnöke és a volt miniszterelnök, Boris Johnson is. 

„Ennek a törvényjavaslatnak jogilag a lehető legerősebbnek kell lennie”, és a helyes út a módosítások elfogadása – kommentált Johnson.

Sunak pártja azzal revolverezi a kormányt, hogyha ezeket a változtatásokat nem vezetik át a tervezetbe, akkor elkaszálják a szerda esti szavazáson. A The Guardian úgy tudja, hogy a kormány szerint a tervezet változtatások nélkül átmegy a keddi bizottsági szavazáson, ám a szerdai szavazáson a képviselők már nem biztos, hogy elfogadják mostani formájában. Az utóbbin elég, ha 29 konzervatív képviselő voksol a javaslat ellen.

A bizonytalan kimenetel ellenére Sunak vonakodik elfogadni a jobboldali módosításokat, mert attól tart, hogy kiváltja a centristák nemtetszését. 

Miért akar Ruanda befogadni több tízezer migránst?

Szegény ország révén természetesen a pénz a fő hajtóerő egy ilyen alku megkötésében. Nevezetesen az, hogy a britek 240 millió fontot fizetnek azért, hogy befogadja a több tízezer gazdasági migránssá minősített embert. Az ország eddig 140 millió fontot kapott.

Az afrikai ország kormányszóvivője decemberben biztosította a közvéleményt a befogadottak megvédéséről. Ruanda ugyanakkor felvetette, hogy kilép a programból, ha az nem felel meg a nemzetközi jognak.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi szervezete szerint az új brit–ruandai megállapodás is sérti a menedékjogokat. Az UNHCR szerint „a szerződés megkötése önmagában nem küszöböli ki az eljárási méltányosságot érintő és az egyéb védelmi hiányosságokat”.

A terv jövője azért is kétséges, mert egy éven belül parlamenti választást tartanak Nagy-Britanniában. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ellenzéki Munkáspárt pedig már bejelentette, hogy hatalomra jutása esetén visszavonja a kitoloncolásról szóló törvényt. A szocialisták, ahelyett hogy a pénzt Ruandának adnák, inkább szigorúbb határellenőrzésre és az embercsempészbandák felszámolására szánnák – írja a BBC.

Honnan ered a kitoloncolási ügy?

A Ruanda-tervet először Boris Johnson volt miniszterelnök jelentette be 2022 áprilisában, és az első repülő három hónap múlva indult volna, ám a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az utolsó pillanatban leállíttatta.

Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága novemberben kimondta, hogy a migránsok Ruandába toloncolásáról szóló terv sérti a brit jogszabályokat és a nemzetközi emberi jogi szerződéseket. A bírók úgy látták, hogy nincs biztosítva, hogy a ruandai kormány később ne toloncolja vissza a hazájukba az onnan elmenekülőket. A nemzetközi jog tiltja, hogy a menedékérőket olyan országokba küldjék, ahol veszélyben lehetnek.

A miniszterelnök ezután új megállapodást kötött az afrikai országgal. A kormány szerint Ruanda menekültügyi rendszerét független bizottság felügyeli majd, és megengedi az egyes migránsoknak, hogy jogi eljárások keretében vizsgálják ki a panaszaikat. James Cleverly belügyminiszter pedig arról tájékoztatott, hogy az afrikai ország egyértelmű kötelezettséget vállalt az oda Nagy-Britanniából kitoloncoltak biztonságára. Sunak ezután nyújtotta be az új törvényjavaslatát a kérdésben.

Addig is tény marad, hogy eddig még senkit nem deportáltak Ruandába.