Irán nyersolajexportja tavaly éves szinten 50 százalékkal, napi 1,29 millió hordóra nőtt, amivel többéves rekordot döntött meg. A perzsa állam tavaly napi 2,99 millió hordó olajat termelt, 440 ezer hordóval többet, mint 2022-ben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint. A legfontosabb partnernek Kína számított, ide a kivitelre szánt energiahordozó 91 százaléka került. Az IEA 2024-re további 160 ezer hordós emelkedést jósol.
Szíriába a fekete arany 7 százaléka jutott. A Sinopec és a PetroChina állami finomító tartózkodik a szankciókkal sújtott ország olajának feldolgozásától, így az energiahordozót elsősorban 40 független finomító vásárolja, amelyért jüanban fizetnek. Az iráni nyersolajjal tavaly átlagosan 13 dolláros árengedménnyel kereskedtek a Brenthez képest – írja a Nikkei Asia.
Teherán a büntetőintézkedések kijátszása miatt meghamisítja a dokumentumokat és a helymeghatározási adatokat, továbbá a Kínába irányuló exportjának nagy részét más országokból származó nyersolajnak címkézi fel. Szívesen alkalmazza a tengeren történő hajóról hajóra átrakodást is. Washington megközelítése a végrehajtással kapcsolatban megváltozott, miután az orosz–ukrán háború után jelentősen nőtt az olaj ára.
Joe Biden elnök kormánya enyhébb hangot ütött meg és gyakorlatilag elfogadta az iráni exportot. Mindez két okkal magyarázható: az iráni olaj piacra jutásával nő a kínálat, ami az árak csökkenését segíti. Az elnökválasztásra készülő Biden inkább nem kockáztatja meg az árrobbanást kemény szankciókkal. A Fehér Ház azt is reméli, hogy ezzel mérsékelni tudják Teherán viselkedését a nukleáris dúsítási tevékenységgel kapcsolatban.
Sőt, akár ismét tárgyalóasztalhoz ültethetik a perzsa államot.
Az elemzők szerint az élénk kínai kereslet arra ösztönzi Iránt, hogy idén még tovább növelje a kitermelést. A Nyugattal kemény hangot megütő Ebrahim Raiszi iráni elnök szerint a feszültségek építik a gazdasági és politikai kapcsolatokat Pekinggel. Raiszi és kínai kollégája, Hszi Csin-ping tavaly februárban Kínában találkoztak, ahol közösen szólaltak fel a szankciók ellen.
Peking vált Teherán legnagyobb kereskedelmi partnerévé az elmúlt egy évtizedben, a két ország 2021-ben 25 évre szóló együttműködési megállapodást írt alá. A távol-keleti óriás elősegítette az Irán és a regionális rivális Szaúd-Arábia közötti megállapodást, amely véget vetett az évek óta tartó ellenségeskedésnek. Míg az OPEC-tagok és Oroszország összehangoltan csökkentik a kitermelést, Iránra nem vonatkoznak a kvóták.
Így aztán nincs akadálya a kitermelés és az export felpörgetésének sem. Ez a növekedés várhatóan hozzájárulhat a piac kevésbé szűkös helyzetéhez. Az IEA úgy látja, hogy a globális kínálat napi 1,5 millió hordóval, minden eddiginél magasabb szintre emelkedhet az idén. A Japán Fém- és Energiabiztonsági Szervezet előrejelzése szerint a kereslet-kínálat egyensúlya a tavalyi napi 110 ezer hordós hiányról 2024-re 600 ezer hordós többletre változik.
Amerikai rakéták helyett Kína oldhatja meg a vörös-tengeri válságotKínai tisztségviselők arra kérték iráni partnereiket, hogy fogják vissza az általuk támogatott jemeni húszikat, különben károkat szenvedhetnek Peking és Teherán gazdasági kapcsolatai. A Vörös-tengeren haladó hajók elleni húszi támadások és a kínai–iráni kereskedelmi együttműködés kérdése több kétoldalú találkozón is felmerült az utóbbi időben, az iráni források azonban nem bocsátkoztak részletekbe azok helyét, illetve a résztvevők személyét illetően. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.