Ukrajnáért bármit, a német gazdákért szinte semmit – hamarosan véglegesedik a német költségvetés

Megszavazták az idei német költségvetés finanszírozási tervét az alsóház törvényhozói, így arra már csak a felsőház képviselőinek kell rábólintania, hogy jogerőre emelkedhessen. A finanszírozási tervezet ugyan visszaállítja a 2019-ben felfüggesztett kölcsönfelvételi plafont, az idei évre 39 milliárd eurónyi extra kötvénykibocsátást mégis előirányoz, ami elengedhetetlen lesz az idei költségvetés finanszírozásához, melynek teljes keretösszege 476,8 milliárd euró környékén állhat majd meg.

A német büdzsé véglegesítése azért csúszott át az idei évre, mert a kormányzat által tavaly előirányzott javaslat keretein belül a Scholz-kormány még a pandémiás segélyekből fennmaradt 60 milliárd eurónyi keretet használta volna fel az idén a klímacéljainak elérése érdekében, ezt a megoldást azonban az alkotmánybíróság – az ellenzéki CDU beadványra – alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszaküldte a a költségvetési tervezetez a szakértőknek átgondolásra.

A kormány ezt követően tavaly év végén előállt egy olyan verzióval, ami 17 milliárd euróval csökkentette a költségvetés idei keretét, hogy az a pandémiás pénzek felhasználása nélkül is életképes legyen. Ez a módosítás drasztikusan megnyirbálta a mezőgazdaság támogatásait és extra terheket rótt ki a környezetszennyezőnek bélyegzett ágazatokra – tömegtüntetések kirobbanását, és a szélsőjobboldali AfD soha nem látott mértékű népszerűsödését eredményezve mindezzel, a kormány azonban ebben a kérdésben eddig többnyire hajthatatlannak bizonyult.

A kormányzat a legfrissebb finanszírozási tervben ugyan ismét életbe léptette az öt évvel ezelőtt felfüggesztett kölcsönfelvételi limitet, Scholz ennek ellenére kiemelte, hogy amennyiben kiemelt projektjeinek, például Ukrajna támogatásának pénzügyi háttere veszélybe kerül, ismét felfüggeszthetik a plafont, hogy eleget tudjanak tenni vállalásaiknak.

A német gazdaság kilátásairól Christian Lindner, az ország pénzügyminisztere a Davosi Világgazdasági Fórum záró panelbeszélgetésén leszögezte:

A politikus fontosnak tartotta kiemelni, hogy míg az elmúlt év a történelmi sokkokról szólt, a német gazdaság mindennek ellenére ellenállónak bizonyult, és mindössze 0,3 százalékkal zsugorodott 2023-ban. Lindner hangsúlyozta: az energiapiac tavaly valósággal feje tetejére állt az országban, gyakorlatilag újra kellett építeni a teljes energiaellátási láncot az Oroszország elleni szankciók életbe lépése nyomán, így a gazdaság lendületének ilyen kis mértékű megtörése már magában sikernek tekinthető. 

A német pénzügyminiszter Christine Lagarde EKB elnökkel egyetértve kiemelte: a közeljövőben egy új normalitás felé fordul majd el a világ, melyet a mesterséges intelligencia, a növekvő geopolitikai feszültségek és a magas adósságállományok mellett egy fragmentálódó világgazdaság jellemez majd.

Ebben a korban pedig kiemelt fontossággal bír, hogy a magántőkepiacokat milyen mértékben tudják bevonni az egyes országok saját növekedésük finanszírozásába – ennek a versenynek a megnyeréséhez pedig elképzelhető, hogy jelentős strukturális reformokra is szükség lesz.

A 2024-es német költségvetés a környezetszennyező iparágak megsarcolásával egy időben kiemelten támogatja majd a társadalmi egyenlőséget, a klímavédelmi törekvéseket, a demokrácia megerősítését és a nemzetközi egység fokozását és a gazdaságot adókedvezményeken keresztüli serkenti. A zöld-költségvetés nyomán azonban megdrágulnak majd a repülőjegyek és a rezsiköltségek is.