Szélsőségesek az európai vélemények azután, hogy a belga Charles Michel bejelentette: indul a júniusban esedékes európai parlamenti (EP) választásokon, és ezért lemond az Európai Tanács (ET) vezetéséről. Ez a feladat így technikailag az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július 1-jén átvevő Magyarország politikai vezetőjére, Orbán Viktorra szállna, amíg nem választják meg Michel végleges utódját. A magyar miniszterelnök sajtófőnöke azonban nyugalmat javasolt az ügyben.
Charles Michel hivatalosan a hét végén jelentette be, hogy indul az EP-választásokon a jobbközép reformisták színeiben, ezért már a nyáron lemond a posztjáról az ET élén, ahelyett, hogy a szokásjog szerint valamikor novemberben adná át a helyét, amikorra az EU teljes intézményrendszere feláll, és a gyakorlatban is beindul az új ciklus. Mindez azért érdekes, mert ha Michel bekerül az EP-be, és
leteszi az esküt anélkül, hogy már lenne kijelölt utódja, akkor a feladatkör ideiglenesen az EU Tanácsának soros féléves elnökségét betöltő ország politikai vezetőjére száll
– aki nem más, mint a 2024 második fél évében következő Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor.
„Ha megválasztanak, el fogom foglalni a helyem az Európai Parlamentben, ugyanakkor a tanács bőven felkészülhet erre, és június végén, július elején kijelölheti az utódomat” – mondta a jelenlegi posztját 2019 óta betöltő Michel, akinek higgadtságát kevesen osztják.
Orbán Viktor sajtófőnöke éppenséggel pont higgadt megközelítést ajánlott mindenkinek.
Stratégiai nyugalmat javaslunk az ügyben
– válaszolta Havasi Bertalan az ATV-nek, amely azt tudakolta, van-e reális esélye annak, hogy Orbán Viktor legyen Charles Michel (legalábbis) ideiglenes utódja az ET élén.
Hasonlóan visszafogott vélemény nem sok akad Nyugaton, a brit The Guardian véleménycsokra szerint gyakorlatilag csak az egyik think tank, az Európai Nemzetközi Politikai Gazdasági Központ munkatársa nem tartja nagy ügynek Michel lépését.
Kilenc helyett hat hónap alatt kell lefolytatni az utódlási versenyt, ennyi
– összegzett Hosuk Lee-Makiyama. Persze a megrövidített időszak nyűgös lehet azoknak a politikusoknak, akik előbb a belpolitikai feladataikat szerették volna elrendezni, ám szerinte az ET elnökségére „már úgyis kinéztek valakit Franciaországhoz és a baloldalhoz közel”.
Sokkal erősebben fogalmazott a belga College of Europe professzora, Alberto Aemanno, aki úgy vélte, Michel lépése nemcsak egoista, hanem felelőtlen is. Egyetértett vele a leuveni egyetemen oktató Steven Van Hecke: ő úgy értékelt, hogy Michel bizonyította, az egyéni érdekei sokkal fontosabbak neki az európai értékeknél és intézményeknél, Orbán Viktor pedig „az utolsó dolog, amit bárki is akar Európában”.
A holland EP-képviselő, Sophie in ’t Veld pedig úgy fogalmazott, hogy a hajóskapitány a vihar közepén hagyja el a hajót, majd súlyos kérdést is intézett Michelhez: „Ha ilyen kevéssé elkötelezett az Európai Unió sorsát illetően, akkor mennyire hiteles EP-képviselőjelöltként?!”
Szerte a földrészen június 6. és 9. között tartják majd az EP-választásokat – Magyarországon éppenséggel 9., vasárnap a voksolás napja, méghozzá az önkormányzati választásokkal együtt.
Az EP-választások után az európai vezetők június 17-én, majd június 27–28-án találkoznak,
a fejlemények tükrében ekkor kellene tehát megtalálniuk Charles Michel utódát az ET élén, ha nem akarják, hogy néhány nappal később már Orbán Viktor vezesse a testület üléseit.
„Ha a politikai akarat megvan, sok eszköz rendelkezésre áll Orbán Viktor elkerülésére” – zárta a témát Charles Michel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.