Svájc már tudja, hogy hiba volt felállni az uniós tárgyalóasztaltól

A svájci kormány felismerte, hogy hiba volt feladni az Európai Unióval való megállapodásról szóló tárgyalásokat közel három évvel ezelőtt, és készen áll arra, hogy meggyőzze a szkeptikus közvéleményt a szorosabb kapcsolatok előnyeiről – mondta az EU Svájcba delegált nagykövete. 

Miután 2021 májusában becsapták az ajtót, 2022 februárjában, éppen az ukrajnai agresszió napján döntöttek úgy, hogy visszatérnek – mondta Petros Mavromichalis nagykövet a Bloombergnek adott interjúban. Hónapokig tartó előkészítő munka után az EU és Svájc arra készül, hogy újraindítsa a hivatalos tárgyalásokat egy új megállapodásról, amely a több évtizedes múltra visszatekintő szerződés aktualizálását célozza. Az előző próbálkozás kudarcba fulladt, amikor a svájciak váratlanul kiléptek az évekig tartó huzavona után.

Svájcot minden oldalról körülöleli az EU, és exportjának több mint fele oda irányul.  A kétoldalú árukereskedelem évente mintegy 300 milliárd frankot (318 milliárd euró) tesz ki. Svájc azonban hagyományosan erőteljesen védi szuverenitását, és egyes politikusok szerint a mélyebb kapcsolatok nagyobb hatalmat adnának az EU-nak az ország felett, növelnék a bevándorlást és erodálnák a magas béreket.    

Ha létrejön a megállapodás, a közvetlen demokrácia svájci rendszere szerint arról valószínűleg országos szavazáson kell majd dönteni. Arra azonban semmi garancia nincs, hogy az állampolgárok jóvá is hagyják a tervezetet, mivel a baloldali szakszervezetek és az ország legnagyobb politikai pártja, a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) is azzal fenyegetőzik, hogy a megállapodás ellen kampányol. 

A gazdaságnak jót tett, hogy az uniós polgárok szabadon mehettek az alpesi országba dolgozni, a bevándorlás különösen forró kérdés. A tárgyalások a tervek szerint márciusban kezdődnek és idén fejeződnek be – mondta Mavromichalis, bár megjegyezte, hogy  Svájcban a dolgok általában sokáig tartanak.

Szerződések garmadája

A Svájc és az EU közötti megállapodás egy több mint száz szerződésből álló hálót frissítene, ezek az élelmiszer-biztonságtól kezdve a gépek tanúsítványaiig szinte mindent szabályoznak. Az EU korábban közölte, hogy nem tartja hatályban a lejáró szerződéseket, amíg nem születik átfogó megállapodás; lényegében azzal fenyeget, hogy fokozatosan kizárja Svájcot az európai egységes piacról. 

Ennek már jelenleg is erős jelei vannak. Svájci részvényekkel például 2019 óta nem lehet kereskedni az EU-ban. Az energiaipari vállalatok kénytelenek voltak uniós mankó nélkül átvészelni az energiaválságot, a svájci tudósok pedig nem jutnak kutatási pénzekhez az EU Horizont programjában. 

A geopolitikai feszültségek, például az olyan események, mint az ukrajnai háború, arra késztetik a hagyományosan semleges svájciakat, hogy óvakodjanak a túlzott elszigetelődéstől. Az ország csatlakozott az EU Oroszország elleni szankcióihoz, és a Hamász terrorszervezetként való megjelölése is napirenden van – ezekkel a lépésekkel feladják a hagyományos el nem kötelezett státuszt.   

A nagy tétre való tekintettel a kormány igyekezett megelőzni a belföldi kritikákat, hangsúlyozva, hogy 

A bevándorlási aggályok kezelése érdekében a kormány elképzelései szerint a külföldi munkavállalók csak öt év munkaviszony után lesznek jogosultak a munkanélküli-segélyre.