Az idei év legfontosabb eseménye a tengerentúli tőzsdék számára az amerikai elnökválasztás. Donald Trump fölényesen megnyerte az iowai előválasztást, a keddi, New Hampshire-ben rendezendő hasonló eseményen szintén a volt elnök az esélyes. Közben Christopher Waller, a St. Louis-i Fed elnöke kész tényként nyilatkozott a kamatcsökkentési ciklusról, a kérdés csak az időzítése és a lefolyása.
Waller szavai nyomán a 10 éves amerikai kötvény hozama a 4 százalék alatti szintekről néhány óra alatt csaknem egytized százalékpontot emelkedett, ami ezen a hihetetlenül likvid és fontos piacon szédítő száguldásnak felel meg.
A piac kicsit visszavett a korábban árazott, erősebb és gyorsabb kamatvágási várakozásából, de annak tényét nem kérdőjelezte meg.
Az igazán érdekes dolgok azonban a devizapiacon történnek. Ha a befektetők az amerikai irányadó kamat csökkentésére számítanak, annak elvben gyengítenie kellene a dollárt, hiszen az alacsonyabb kamatszint kevésbé vonzóvá teszi a zöldhasút. Ennek szellemében a dollárindex (amely a főbb kereskedelmi partnerek devizáival szembeni, a forgalom nagyságával súlyozott árfolyam-alakulást méri) tavaly év vége felé korrigált is lefelé egy jó nagyot, az idei évet azonban jókora erősödéssel kezdte.
Ennek valószínűleg több köze van Trumphoz, mint Wallerhez – jegyzi meg a Bloomberg kolumnistája. A Fed enyhítésének nagy részét már beárazta a piac, a politikai kockázatokat viszont csak most kezdi.
Ha Trump nyer, az lehet az évtized hátralévő részének egyik legnagyobb hatású politikai eseménye,
amelyből eddig vajmi keveset áraztak be a tőkepiacok. Azzal kapcsolatban nincs kétség, hogy Trump újabb elnöksége mélyreható változásokkal jár. Az azonban erősen kérdéses, hogy gazdaságpolitikája pozitív vagy negatív hatással lesz-e a dollárra. A Deutsche Bank egy elemzése szerint rövid távon a pozitív hatás valószínű, azért, mert negatívan hat más fontos devizákra, így például az euróra, a kínai jüanra vagy a mexikói pesóra.
A hatás talán ez utóbbi esetében a legszembetűnőbb. Mexikó az USA egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, a Kínáról való leszakadás során amerikai vállalatok sora igyekszik áttenni termelését az Államok déli szomszédjához, de a kínaiak is innen próbálnak meg újra teret nyerni az amerikai piacon. Egy olyan jelölt, aki rakétacsapásokat vagy inváziót helyezett kilátásba a drogkartellek elleni küzdelem érdekében, rosszat tesz a pesónak, bármit is gondoljunk a határbiztonság kérdéséről és egy állam szuverenitásáról. A kapcsolatot jól szemlélteti, hogy amikor Trump január közepén győzött Iowában, a pesó azonnal jelentős gyengüléssel reagált.
Az euró szintén gyengülésre van ítélve Trump újrázása esetén, hiszen a volt elnök ellenzi az Ukrajnának nyújtott további amerikai támogatást – Európa magára maradna ebben a konfliktusban. A közös európai fizetőeszközre az is drasztikus hatással lenne, ha Washingtonban akár csak a gondolat szintjén is felvetődne a NATO-ból való kilépés, ebben az esetben
felmérhetelenül megemelkednének az európai biztonságpolitikai kockázatok.
A kínai deviza is megsínylene egy újabb Trump-korszakot, a piac arra számít, hogy ismét felerősödik a vámháború, s a devizapiac hajlamos arra, hogy a vámokat kivető ország valutáját erősítse.
A politikai kockázatokkal az a baj, hogy nemcsak nagyok, de szinte lehetetlen számszerűsíteni őket. A Fed irányváltásához is elég nehéz volt alkalmazkodni, de ez laza nyári piknik lesz ahhoz képest, ahogy a dollár a novemberben tartandó, s addig valószínűleg egyre durvuló kampányban próbál megbirkózni a választási ígéretekkel.
Ugyanakkor nem árt emlékezni arra, hogy amikor Trumpot első ízben elnökké választották, elég erősek voltak azok a hangok, amelyek szerint „vége a kapitalizmusnak”, soha nem látott mélyrepülés kezdődik a tőzsdéken. A tapasztalat nem ezt bizonyította.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.