Vörös-tengeri válság: a Tesla kénytelen leállítani egyik gyárában a termelést

A Tesla január 29-től február 11-ig részlegesen leállítja a termelést a Berlin melletti, grünheidei gyárában alkatrészhiányra hivatkozva. A vállalat közölte: a hosszabb szállítási idő megzavarja az ellátási láncokat, miután a kereskedelmi hajók a Vörös-tenger helyett a dél-afrikai Jóreménység-foka felé kerülnek, így a cég kénytelen volt ezt a döntést meghozni. Az amerikai autógyártó az első vállalat, amely a zavar miatt termelési szünetet rendelt el.

Jemenben 2014-ben robbant ki polgárháború, azóta több frakció is küzd egymás ellen. Az Irán által támogatott húszi lázadók az iszlámon belül a zaidita irányzatot követő törzsek és milíciák szövetsége. A húszik irányításuk alatt tartják az ország nyugati partvidékét, ahonnan október 7. után többször indítottak támadást Izrael ellen, főleg a a vörös-tengeri üdülővárost, Eilatot vették célba drónokkal és rakétákkal.

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője először október közepén számolt be arról, hogy egy amerikai hadihajó a Vörös-tengeren több olyan rakétát és drónt lőtt le, amelyek izraeli célpontok felé tarthattak. November elején pedig lezajlott az űrben is az első csata: a húszik ballisztikus rakétáját az Arrow–3 izraeli légvédelmi rendszer a sztratoszférában semmisítette meg.

A lázadók a műveleteket a palesztinokkal való szolidaritásukkal indokolják, és leszögezték: minden, a zsidó állam felé haladó hajót célpontnak tekintenek mindaddig, amíg az izraeli blokád alatt álló Gázai övezet élelmiszerhez és orvosi felszereléshez nem jut. November óta több kereskedelmi hajót elfoglaltak, illetve megtámadtak, a Galaxy Leader elleni akcióról még felvételt is közzétették.

Válaszul több hajózási társaság bejelentette, hogy  elkerülik a Vörös-tengert, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát. A Vörös-tenger déli bejárata, a Jemen partjainál fekvő Bab-el-Mandeb-szoros legalább annyira fontos szűk keresztmetszet, mint a tenger északi bejárata, a Szuezi-csatorna. A hosszabb út természetesen nagyobb költségekkel jár, és a szállítmányozók ezt a többletköltséget áthárítják a megrendelőkre.

A világ legnagyobb hajózási társasága, a sanghaji MSC jelentette be elsőként, hogy január második felében mennyivel emeli árait. Jövő héttől egy szabványméretű konténer szállítási díja az Egyesült Államok nyugati partjára ötezer dollárba kerül majd, a keleti partra pedig 7300 dollárba. A Szuezi-csatornán áthaladó forgalom 61 százalékkal, 

A csatorna forgalmát ellenőrző Egyiptom 500-600 ezer dollárt számláz az áthaladásért, így az ország hatalmas veszteségeket szenved el, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a másik fő bevételi forrása, a turizmus is visszaesett a globálisan magas infláció miatt. Számos vállalat, köztük a kínai Geely és a svéd IKEA lakberendezési vállalat is a szállítások késésére figyelmeztetett.

A logisztikai cégek arra is felhívták a figyelmet, hogy hamarosan konténerhiány várható, amelyre nem volt példa a koronavírus-járvány óta, mert 

nem jutnak vissza időben például Európából az ázsiai feldolgozóipari központokba. A válság a nagyhatalmak figyelmét sem kerülte el, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jemeni húszi célpontokra mért csapást éjszaka. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni: a hírhedt szomáliai kalózokat egy évtizede könnyen szétverte egy nemzetközi koalíció, a Nyugat pedig hasonló módon akar elbánni a jemeni húszikkal. Most azonban nem tengeri haramiák, hanem egy Irán által támogatott, jól felszerelt haderő okoz problémákat.