Izraelnek idén rekordközeli mennyiségben kell kötvényt kibocsátania a Hamász elleni háború finanszírozásához – értesült a közel-keleti ország pénzügyminisztériumi tisztviselőitől a Bloomberg.
A helyzetet bonyolítja, hogy pénteken Izrael hitelminősítését a Moody’s Investors Service egy szinttel A2-re csökkentette, és bár az ország még mindig jócskán a befektetési kategórián belül van – például Izlanddal és Lengyelországgal egy szinten –, a konfliktus így még nagyobb gazdasági áldozatot követel tőle.
A kormány valószínűleg főként sékelben denominált államkötvényeket bocsáthat ki, ám jellemzően zárt körben több devizakötvényt is értékesíthet.
Eközben az országra egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között az Egyesült Államok részéről is, hogy szüntesse be a gázai hadműveleteket, és enyhítse a palesztin civilek szenvedéseit. A harcok azonban az izraeli hadsereg szerint akár jövő évig is eltarthatnak.
A háború „jelentősen növeli az izraeli politikai kockázatokat, gyengíti a végrehajtó és a törvényhozó intézményeket, megterheli költségvetésüket” – közölte a Moody’s, amikor a pénteki piaczárás után bejelentette a leminősítést.
Izrael adósságterhe lényegesen magasabb lesz, mint a konfliktus előtt előre jelzett
– tették hozzá.
A költségek növekedésével Izrael az évszázad egyik legnagyobb költségvetési hiányára készül. A kormány 2024-ben több adósságot vehet fel, mint a pandémiás 2020-as év kivételével bármikor.
Alex Zabezhinsky, a Meitav DS Investments vezető közgazdásza szerint
a teljes adósságkibocsátás 210 milliárd sékel (58 milliárd dollár) körül alakul, ami közel harmadával haladja meg a tavalyi évet, de 55 milliárddal elmarad a 2020-as szinttől.
Az állami bevételek meredeken zuhantak a konfliktus kirobbanása óta, míg a kiadások idén 19 milliárd dollárnak megfelelő összeggel fognak megugrani a védelmi és az újjáépítést szolgáló programokra tekintettel.
A kibocsátás 80 százalékát ugyanakkor felszívhatja a hazai piac, elsősorban az izraeli nyugdíjalapok és más nagy intézményi befektetők, amelyek együttesen közel 3000 milliárd sékel megtakarítást kezelnek.
A háború kezdete óta egyébként Izrael nem bocsátott ki devizakötvényeket a nyilvános piacokon, amitől a Bloomberg szerint ezután is tartózkodik.
A kormány ehelyett zárt körben értékesített dollár-, euró- és jenkötvényeket, amelyeket mások mellett olyan nagy befektetők vettek meg, mint a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank.
Januárban például legalább négy ilyen ügyletre került sor, összesen 1,7 milliárd dollárnak megfelelő értékben. Ezek között volt egy ritka, brazil reálban jegyzett kibocsátás is, amelyet azonban amerikai dollárban fizetnek vissza. Idén amúgy összesen 10 milliárd dollárt vennének fel külföldről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.