Európai körútra készülődik a kínai elnök

Hszi Csin-ping kínai elnök idén Európába látogat, ennek során felkeresi Franciaországot és Szerbiát a távol-keleti ország médiája szerint. Peking hivatalosan nem erősítette meg az utazást, de Aleksandar Vucic szerb államfő a héten bejelentette, hogy Hszi az év végén Belgrádba utazik. Vucic más konkrétumot nem árult el. A kínai vezető a koronavírus-járvány óta nem járt az öreg kontinensen.

A világ második legnépesebb országa régóta szoros kapcsolatokat ápol Szerbiával: Belgrád támogatja Peking Tajvan feletti szuverenitását, cserébe a távol-keleti óriás nem ismerte el a Szerbiából kiváló Koszovó függetlenségét. Déli szomszédunk fontos része az új selyemútnak is. Várhatóan Franciaország is útjának egyik állomása lesz, miután Hszi elfogadta Emmanuel Macron meghívását a francia elnök tavalyi látogatása során.

Macron még áprilisban utazott Kínába népes üzleti delegácóval, ahová Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elkísérte. A francia államfő Pekingben közölte, hogy Párizs támogatja az egy Kína elvet, valamint több szerződés is létrejött francia és kínai cégek között. Hazatérve pedig kijelentette, hogy Franciaország nem az Egyesült Államok vazallusa. A kínai sajtó más lehetséges célországat nem említett.

Lenne mit megbeszélni

Kína és Európa kapcsolatai romlottak az elmúlt években, miután a felek eltérő módon viszonyulnak az orosz–ukrán háborúhoz, és az öreg kontinenes országai felsorakoztak az Egyesült Államok mellé a Peking ellen bejelentett korlátozásoknál. 

Az előbbi esetében az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, és Ukrajnát támogatja lőszerrel, pénzzel és haditechnikai eszközökkel. A távol-keleti ország viszont nemhogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket, de segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában, a kínai cégek pedig betöltötték a kivonuló európai vállalatok által hagyott űrt. 

A világ második legnagyobb gazdasága továbbá sérelmezte, hogy a csipgyártó berendezéseket készítő európai vállalkozások a Fehér Ház miatt nem szállítanak gépeket a kínai megrendelőknek.

Ennél is nagyobb port kavart, hogy az Európai Unió tavaly október elején közölte, vizsgálatot indít a kínai elektromosautó-gyártóknak nyújtott, tiltottnak minősülő állami dotációkkal kapcsolatban. Brüsszel szerint a kínai kormány olyan támogatásokat juttathat az elektromosautó-gyártóinak, ami torzítja a tisztességes versenyt. Az eljárás vége az is lehet, hogy az EU védővámokat vet ki a kínai e-autókkal szemben.

Az pedig borítékolható, hogy ebben az esetben vámháború robbanna ki a felek között. Az unió régi követelése, hogy Peking biztosítson egyenlő bánásmódot az európai cégeknek, és igyekszik csökkenteni a kereskedelmi deficitet is. A tavaly decemberi 24. EU–Kína csúcstalálkozó nem hozott áttörést a diplomáciai kapcsolatokban, így Pekingben abban bízhatnak: a kétoldalú találkozók talán eredményesebbek lesznek.