Trump újraindítaná a vámháborút Európa ellen

Megválasztása esetén Donald Trump egy sor kereskedelmi büntetőintézkedéssel célozza meg az EU-t – értesült a Bloomberg a leendő elnökjelölt gazdasági stábjához közel álló személyektől.  

Az Egyesült Államok és az EU Trump első elnöki ciklusa alatt kezdett vámháborúba, s bár Biden elnök részben felfüggesztette az amerikai szankciókat, a viták továbbra sem csitultak. Ha Trump győz novemberben, az EU az egyik fő célpontja lesz a kereskedelem terén – derül ki a Trump több tanácsadójával folytatott beszélgetésekből. A hírügynökség úgy értesült, hogy                         

A tengerentúliak szemét csípi, hogy a vén kontinensen digitális szolgáltatási adókat vezettek be, amelyek főleg az amerikai technológiai óriásokat sújtják. A Bloomberg forrásai szerint Trump gazdaságpolitikai csapata azt se nézi jó szemmel, hogy az EU vonakodik agresszívebb megközelítést alkalmazni Kínával szemben, nem bünteti vámokkal a kínai importot, és nem vagy csak nagyon óvatosan korlátozza a kínai vállalatok európai beruházásait.      

Az Európával szembeni intézkedések az amerikai külkereskedelem szerkezetének átalakítására irányuló szélesebb körű intézkedéscsomag fő elemeként is szolgálnának. Az amerikai külkereskedelmi deficit az EU-val szemben tavaly immár harmadik éve haladta meg a 200 milliárd dollárt. 

– mondta Stephen Moore, Trump egyik gazdasági tanácsadója.      

Arra utalt, ahogyan Trump az első ciklusában követelte, hogy a NATO-szövetségesek költsenek többet katonai védelemre, teljesítsék a GDP 2 százalékában meghatározott kiadási szabályt. Moore szerint a probléma az, hogy az európai országok átlagosan 15-20 százalékos hozzáadottérték-adót vetnek ki, ami már a startvonalnál is versenyhátrányt okoz az amerikaiaknak. 

Kereskedelmi szakértők szerint az ilyen adók arra ösztönzik az európai vállalatokat, hogy áruikat az USA-ba irányítsák, ahol nincs az európai értelemben vett általános forgalmi adó. (Az áfarendszerben a fogyasztó által fizetett áfát a termelési láncban részt vevő cégek fizetik meg az államnak. Minden cég a saját hozzáadott értéke után fizet. Az amerikai sales tax szintén forgalmi adó, viszont az a cég fizeti, amelyik eladta a terméket a fogyasztónak. A sales tax helyi adó, mértéke államonként, megyénként, esetenként városonként erősen eltérő, nem a szövetségi kormány szedi be.)

Három éve volt a felkészülésre   

Amikor Trump legutóbb hivatalban volt, az EU-nak sikerült elhárítania a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok szempontjából a legrosszabb forgatókönyvet, az autóipari vámháborút. 

Azóta azonban jelentősen változott a helyzet, Trump kritikusainak nagy része, főleg a mérsékelt republikánusok – akik a kulcsfontosságú bizottságokat felügyelték, és megpróbálták fékezni az elnököt – kikerültek a Capitoliumból. 

Trumpnak három év állt a rendelkezésére, hogy átgondolja, miként fog cselekedni, ha nyer, így hivatalba lépése esetén nagyon gyors intézkedések várhatók. A tanácsadóival folytatott legutóbbi megbeszélésről kiszivárgott, hogy a 10 százalékos vámon túl kitiltaná a TikTokot az Egyesült Államokból, és 

Trump távozása óta az EU maga is hozott néhány intézkedést Kína ellen, többek között tavaly vizsgálatot indított az elektromos járművek állami támogatásával kapcsolatban. Ugyanakkor az olyan lépések, mint például az, hogy Németország jóváhagyta a kínaiak tulajdonszerzését egy hamburgi kikötői terminálban, erős ellenérzéseket váltott ki Washingtonban. 

A transzatlanti kapcsolatok kétségkívül jelentősen javultak Joe Biden hivatalba lépése óta, bár kormánya nem tudta visszafordítani az elődje által hozott összes kereskedelmi intézkedést. 

Miután két éven át nem sikerült megoldást találni az acél- és alumíniumtermékekről szóló vitában, a két fél tavaly úgy döntött, hogy az elnökválasztás utánra halasztja a tárgyalásokat. A vita kapcsán az EU több milliárd dollár értékű megtorló vámokat vetett ki olyan ikonikus amerikai termékekre, mint a Harley-Davidson motorkerékpárok vagy a Kentucky bourbon whiskey. 

Felkészül: Lighthizer!   

Az ügyben az egyik kulcsfigura Robert Lighthizer volt, aki Trump kormányának kereskedelmi képviselőjeként a vámemelés mellett érvelt. Kapcsolata a volt elnökkel nem szakadt meg, továbbra is tanácsadóként segíti Trump munkáját. 

A Bloomberg szerint nemrég közölte munkatársaival, hogy nem akar újra az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjeként tevékenykedni, de néhány Trump-szövetséges szerint erős kabinetfőnök vagy pénzügyminiszter lehetne belőle. Lighthizer nem kívánta kommentálni az értesüléseket. 

Trump korábbi munkatársai szerint furcsa, ellentmondásos a viszony a volt elnök és a technológiai óriások között. A Google-tulajdonos Alphabet, a Meta, a Microsoft, az Amazon, az Apple vagy a Netflix ellenségesen viszonyulnak Trumphoz. Ugyanakkor a volt elnök igyekszik az ő érdekeiket is védeni a nemzetközi porondon. 

Így a várható lépések között szerepel az is, hogy az Egyesült Államok ellenintézkedéseket léptet életbe az európai digitális szolgáltatási adókkal szemben, amelyek elsősorban a nagy amerikai cégeket célozzák.