Joe Biden a demokráciát fenyegető veszélyek növekvő áradatával szembeni védőbástyának állította be magát, elődjét, Donald Trumpot pedig e veszélyek első számú felelőseként tüntette fel.
Biden az unió helyzetéről szóló, élesen politikai hangvételű beszédében többször is közvetlen összehasonlítást tett Trumppal anélkül, hogy név szerint említette volna őt. Kritizálta amiatt, hogy novemberi ellenfele felkarolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, s kifogásolta az abortuszjogokkal kapcsolatos nézeteit, a Kínával szembeni álláspontját és a fegyvertartás melletti kiállását.
Támadta Trumpot a 2020-as választások visszafordítására tett erőfeszítései miatt:
Nem lehet csak akkor szeretni az országot, ha győzünk.
Biden ellen az egyik legerősebb érv, hogy öreg és szenilis. Ezt elhárítandó igyekezett energikusnak tűnni, felemelte a hangját és szópárbajt folytatott a beszédét megzavaró republikánusokkal. A 81 éves elnök igyekezett úgy beállítani magát, mint akinek életkora és tapasztalata az amerikaiak javára van – szemben a 77 éves Trumppal, aki szellemileg sincs már csúcsformában.
Az alábbiakban összefoglaljuk a beszéd főbb elemeit.
Biden azzal nyitotta beszédét, hogy az Egyesült Államok kiállt a demokratikus elvek mellett a második világháborúban és a hidegháborúban is. Igyekezett nyomást gyakorolni a republikánusokra, hogy szavazzák meg az Ukrajnának, Izraelnek, a palesztinoknak és az ázsiai szövetségeseknek nyújtott, a kongresszusban elakadt külföldi segélyeket.
A történelem figyel. Ha az Egyesült Államok elsétál, azzal Ukrajnát veszélybe sodorja. Európa veszélybe kerül. A szabad világot kockáztatja, felbátorítva másokat, hogy azt tegyék, amit akarnak, hogy kárt okozzanak nekünk
– mondta az elnök. A konzervatív republikánusok, akik Trump sürgetésére szigorú bevándorlási korlátozásokkal akarták kiegészíteni az alkut, megakasztották a javaslatot. Biden a patthelyzetért Trumpot tette felelőssé, és fokozta a nyomást Mike Johnson képviselőházi elnökön, hogy „most” hozza tető alá a törvényjavaslatot.
A demokraták szerint az abortuszjogokért és a nők egészségügyi ellátásáért folytatott harc kulcsfontosságú a választók meggyőzésében – ezzel szemben viszont szerintük Trump szélsőséges programot követ. Biden Trumpot hibáztatta az ügyet övező „káoszért”, és felszólította a törvényhozókat, hogy fogadjanak el szövetségi törvényt az abortuszjogok védelmében.
Biden kitért arra, hogy milyen „szívszorító” a gázai pusztítás, és bejelentette, hogy az amerikai hadsereg egyoldalúan egy kikötő kiépítését tervezi a Földközi-tengeren, amely megkönnyítené a humanitárius segélyek célba juttatását. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok szilárdan kiáll Izrael mellett.
Mégis: szavaiból az tűnt ki, hogy igyekszik maga mellé állítani azokat a szavazókat, akik úgy vélik, hogy a Fehér Ház nem ment elég messzire Izrael gázai katonai válaszlépéseinek megfékezésében.
A Donald Trump által bevezetett adócsökkentések 2025-ben lejárnak, így a következő amerikai elnök egyik legfontosabb belpolitikai-gazdasági feladata az adótörvényekről szóló újabb vita lesz. Biden a gazdagok és a vállalati szektor terheinek növelését javasolta, és felszólította őket, hogy „fizessék meg a méltányos részüket”.
Biden csalódottságának adott hangot a tartósan magas árak miatt, és azzal vádolta a vállalkozásokat, hogy pénzt vesznek ki az amerikaiak zsebéből.
Túl sok vállalat emeli az árakat, hogy a nyereségét növelje – egyre többet és többet kérnek el egyre kevesebbért
– mondta Biden. „Ezért lépünk fel az áremelő és megtévesztő árképzést folytató vállalatok ellen” – tette hozzá.
Az elnök új kezdeményezései között szerepel a lakásárak csökkentése, valamint a magas kamatlábak ellensúlyozására az új lakástulajdonosoknak nyújtott adójóváírásról szóló javaslat.
Arra kérte a kongresszust, hogy az amerikai egészségbiztosítási rendszer számára tegye lehetővé, hogy több gyógyszer áráról tárgyaljon, csökkentve ezzel az állampolgárok által fizetendő, a biztosítás által nem fedezett összegeket.
A beszédben Biden meglepően keveset szólt a gazdaságról, holott az előzetes várakozások szerint a Bidenomics eredményeivel kellett volna érvelnie. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy hiába a csökkenő infláció és a javuló gazdasági mutatók, ezek nem mutatkoznak meg az elnök népszerűségének javulásában.
A függetlenek körében népszerűbb lett Biden a beszéd utánTízből több mint 6 amerikai, akik látták Joe Biden elnök beszédét az unió helyzetéről, pozitívan reagált a beszédre, 35 százalékuk reakciója nagyon pozitív volt – derül ki a CNN megbízásából végzett közvélemény-kutatásból. Tavaly a nézők 72 százaléka reagált pozitívan, 34 százalék pedig nagyon pozitívan - ez a CNN 1998-ig visszamenőleg végzett felméréseiben a legalacsonyabb „nagyon pozitív” arány. Az elmúlt két évhez hasonlóan beszédet néző demokrata pártiak reakciója általánosan pozitív volt, a függetlenek mintegy kétharmada pozitívan reagált. A republikánusok nagyjából háromnegyede negatívan értékelte Biden beszédét, az előző két évben ez az arány 60 százalék volt. A beszédet követően a nézők 31 százaléka mondta azt, hogy nagyon bízik abban, hogy Biden képes lesz ellátni elnöki feladatait, 28 százalék némileg bízik benne, 41 százalék pedig azt, hogy nem igazán bízik benne. Ez enyhe emelkedés a beszédet megelőző napokban végzett felméréshez képest, amikor ugyanezen kérdésekre ugyanezek az emberek 25, 27, illetve 48 százalékos eredményt hoztak ki. A CNN szerint Biden feljavulása nagyrészt a politikailag független választóknak köszönhető. A beszéd előtt a függetlenek 51 százaléka fejezett ki legalább némi bizalmat Biden képességeivel kapcsolatban (megfelelően el tudja-e látni az elnöki posztot), a beszéd után ez az arány 68 százalékra emelkedett. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.