A párizsi olimpia lépés lehetne a béke felé

Ki kell állni amellett, hogy a geopolitikának nem lehet köze a sporthoz, a versenyzők megbüntetése efféle okok miatt elfogadhatatlan, ahogy a felvetés is, hogy egy nemzet sportolóit ne engedjenek részt venni az olimpián – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Sporttudomány és Innováció című szakmai konferencián először is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrajnai háború szele, a háborús pszichózis mára betört az élet azon területeire, ahova nem lenne szabad, a helyzet így még reménytelenebb.

„Ha már felvetődik, hogy egy olimpián ne engedjék egy nemzet sportolóit részt venni, akkor szerintem nagyon mélyen vagyunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ő maga már bőven a háború előtt is ellenezte az orosz sportolók doppingvádak miatti kizárását. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy

ugyanis a vétkeseket valóban meg kell büntetni, de nem szabad miattuk egy nemzet minden sportolóját megbélyegezni.
„Megalázónak tartom azt is, hogy ugyan odaengedünk versenyzőket versenyezni, de közben csak fehérben lehetnek, csak kékben, csak feketében, és nem tudom, hogy milyen zeneművet kell hallgatni akkor, ha nyernek” – húzta alá. Hogy ha ráállunk erre a vonalra, akkor onnantól kezdve ki tudja, milyen hatalmi központok mondhatják meg egy idő után, hogy mely szempontok alapján ki vehet részt egy versenyen és ki nem, ki hallgathatja meg a himnuszát és ki nem – tette hozzá, felszólalva a kettős mércével szemben is.

– mondta.
„Azt gondolom, a sportolók megbüntetése geopolitikai okok miatt, és a politikai nyilatkozatokra kényszerítésük elfogadhatatlan” – szögezte le.

Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy a hazai sportinfrastruktúra-fejlesztések világszerte jogosan vívják ki az elismerést, sehol másutt nem is volt tapasztalható ezen a téren akkora fejlődés az elmúlt egy-két évtizedben, mint Magyarországon.
Három okot sorolt fel ennek eredőjeként. Az első, hogy szavai szerint egy ország nagysága nemcsak a területétől vagy gazdaságától függ, hanem attól is, hogy milyen eseményeknek tud jó házigazdája lenni, márpedig ezen a téren hazánk az utóbbi években igen sikeres volt.
A lehető legtöbb nagy sportesemény Magyarországra vonzása fontos szempont lesz a külpolitikában a jövőben is, és az is kívánatos cél, hogy minél több nagy nemzetközi sportszervezet költözzön ide, ahogy teszi azt a Nemzetközi Úszó- és Vízilabda-Szövetség (World Aquatics) is – idézte fel.
Fontosnak nevezte emellett a sportakadémiák fejlesztését is, és üdvözölte, hogy egyre inkább adottak a feltételek a legjobb teljesítményhez mind az infrastruktúra, mind a szakemberek vonatkozásában.
A harmadik okként pedig azt jelölte meg, hogy a sportlétesítmények fejlesztése lehet a legjobb eszköz, amit „az állam segítségként a szülők kezébe adhat a gyerekek szabadidejéért vívott harcban”, különös tekintettel az egyre szélesebb körű digitalizációra, a virtuális valóságra.
A gyerekek, a fiatalok fizikai és mentális egészségének védelme, s a virtuális világgal szemben a szülők eredményes küzdelme érdekében a sportinfrastruktúra-fejlesztéseket a jövőben is folytatjuk – emelte ki. A miniszter végül kitért a sport és a külpolitikai érdekérvényesítés kapcsolatára is, aláhúzva, 

hiszen máig nem lehet olyan messzire utazni, ahol az emberek ne hallottak volna a legendás labdarúgóról.
„A sportban keletkező emberi kapcsolatokat nekünk használnunk kell. Elindítottunk egy programot a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a Magyar Diplomáciai Akadémián, amelynek a célja, hogy az aktív sportpályafutásukat befejező válogatott sportolókat meghívjuk a külügyi szolgálatba” – közölte.