Nagyra tör India, a világ gyártóközpontja lenne
Kínát az Egyesült Államok és az európai országok egyre inkább inkább riválisnak tekintik, mint partnernek, miközben ingatlanpiaci válsággal küzd. Délnyugati határán pedig egy rivális nagyhatalom arra készül, hogy elcsábítsa a nyugati cégeket: India eltökélt célja, hogy megelőzze Kínát, Újdelhi főleg a feldolgozóiparra épít.
A gyártókapacitásának bővítése kulcsfontosságú a gazdasági növekedés fellendítése szempontjából, mivel az indiai szolgáltatási szektor nem teremt elegendő munkahelyet. Ehhez érdemes hozzátenni: a feldolgozóipar a nagyszámú, kevésbé képzett munkaerőre támaszkodik, ami jelentősen hozzájárult a kínai csodához, Újdelhi pedig igyekszik lemásolni Pekinget.
A kormány adókedvezményekkel és más ösztönzőkkel csábítja az országba a cégeket, így egyre több elektronikai termék készül helyben. Kínában számos, több ezreket vagy akár tízezreket foglalkoztató nagy üzem található, és ezekből Indiában is egyre több épül. A főváros közelében lévő Noidában gombamód szaporodnak az üzemek, emlékeztetve a dél-kínai Sencsen gyártónegyedeinek gyors terjeszkedésére a korábbi évtizedekben.
India az egyetlen olyan ország, amelynek lakossága elég nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a fejlett gazdaságokban és Kínában nyugdíjba vonuló gyári munkások számát. A Bloomberg Economics becslése szerint Kínából és a fejlett gazdaságokból 2020 és 2040 között mintegy 48,6 millió középfokú végzettségű munkavállaló – főleg gyári munkás – vonul nyugdíjba.
Ellenben Indiában a vizsgált időszakban 38,7 millió ember lép a munkaerőpiacra.
A világ új gyári munkásainak többségét 2020 és 2040 között Indiában kell majd keresnünk. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy Újdelhi függ Pekingtől: az Indiában gyártott okostelefonokat és készülékeket Kínában készített alkatrészekből szerelik össze. A kormány emiatt számos alkatrész vámját mérsékelte, hogy fellendítse a termelést és versenyképessé tegye az exportot.
A kormányzati támogatás ellenére a feldolgozóipar tavaly még mindig csak az indiai GDP mintegy 15,8 százalékát tette ki a kínai 26,4 százalékkal szemben. Az elemzők szerint kevés esély van arra, hogy az ország 2040-ig elérje a kormány a 25 százalékos célját. Ugyanakkor a folyamatosan növekvő népessége nagyban segíti a a világ legnépesebb országát, miközben Kína csökkenéssel néz szembe.
India profitál a geopolitikai feszültségekből
Az ázsiai ország – Vietnám, Thaiföld és Malajzia mellett – az amerikai–kínai kereskedelmi háború egyik haszonélvezője: a növekvő geopolitikai feszültségek miatt a nyugati cégek egyre több termékük gyártását helyezik át részben Indiába, amit a Modi-kormány adókedvezményekkel támogat. Ennek eredményeként az ország egyre több elektronikai terméket exportál.
Újdelhi még az orosz–ukrán háborúból is profitál: India nem ítélte el Moszkvát a háború miatt, hanem békére és párbeszédre szólított fel, valamint Kína mellett nagy mennyiségben importálja az olcsó orosz energiahordozókat. Ugyanakkor a nyugati vállalatok számos nehézséggel szembesülnek az országban.
Vannak problémák
A nyugati vállalatok indiai nyomulásának kockázatai közé tartoznak a magas importvámok. India a szabályok és előírások gyors változásairól ismert, magyarán nehezen kiszámítható az adminisztrációs és a jogszabályi környezet. A lassú bürokrácia mellett a rossz minőségű utak és a hiányos infrastruktúra is hátráltató tényező.
Minden optimizmus ellenére India 3,5 ezermilliárd dolláros gazdasága még mindig eltörpül a 17,8 ezermilliárd dolláros Kína mellett, és az elemzők szerint évtizedekig tarthat, amíg utoléri. Viszont az egyre gyorsuló gazdaságot, a hatalmas népességet, a kormányzati támogatásokat és a bővülő középosztályt egyetlen szereplő sem hagyhatja figyelmen kívül, így a cégek igyekeznek megjelenni az országban, illetve bővíteni a tevékenységüket.
Ezt nagyban segíti, hogy a kormány jövőre 132 milliárd dollárt szán az infrastruktúra fejlesztésére, ami több mint háromszorosa az öt évvel ezelőtti összegnek. Újdelhi eltökélt abban is, hogy 220-ra növelje a repülőterek számát a jelenlegi 148-ról.
A témában készült podcastünket itt hallgathatja meg:
Két világhatalom már sok? Érkezőben a harmadik is – és nem NyugatonÉvek alatt átformálta a politikát és az életünket a növekvő gazdaságú Kína megérkezése a világhatalmi státuszba. Ha ismeretlennek és veszélyesnek látszik az új képlet, mire hozzászoknánk, még bonyolultabbá válhat a helyzet: könnyen lehet, hogy az új generációknak már három világhatalomhoz kell hozzáedződniük. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.