Senkinek sem kell a Rolex – beszakadt a svájci óraexport
A svájci óraexport értéke márciusban 16,1 százalékkal, 2 milliárd svájci frankra (mintegy 813,2 milliárd forint) esett vissza az előző év azonos hónapjához képest. A második legnagyobb piacnak számító Kínába a kivitel 41,5 százalékkal csökkent, míg a távol-keleti országhoz tartozó, de a statisztikában külön kezelt Hongkongban 44,2 százalékkal zsugorodott – derül ki a Svájci Óraipari Szövetség (FHS) adataiból.
Az Egyesült Államokba tartó szállítmányok 6,5 százalékkal mérséklődtek, míg Japánba 3,5 százalékkal kevesebb áru érkezett. Növekedést csak néhány esetben – Tajvan, Szaúd-Arábia, Mexikó, India, Izrael – regisztráltak. Említésre méltó még, hogy a legfontosabb piacok közül a Szingapúrba (14,8 százalék), a Németországba (13,1 százalék), az Egyesült Királyságba (13,2 százalék) és az Egyesült Arab Emírségekbe (3,6 százalék) tartó export is visszaesett.
Az FHS az összes árkategóriában fogyatkozást mért: a 3 ezer frank feletti órák szállítása mintegy 10 százalékkal zsugorodott, míg az 500 és 3 ezer frank között kapható eszközök kivitele 38 százalékkal csökkent. A legolcsóbb, 200 frank alatti időmérőkből 19 százalékkal kevesebbet exportáltak. A Svájcból szállított órák száma is visszaesett: éves szinten 25 százalékkal, 1,1 millió darabra csökkent.
Az export zsugorodása aláhúzza a svájci órák iránti kereslet globális visszaesését.
Az alpesi ország termékei a koronavírus-járvány alatt lettek kelendők, mivel az otthonaikba zárt és a kormányok ösztönző intézkedései miatt pénzzel elhalmozott fogyasztók előszeretettel vásárolták a svájci márkákat. A járványvédelmi intézkedések miatt bezártak a gyárak és megszakadtak az ellátási láncok, így sok svájci óragyártó nem tudott lépést tartani, ami felhajtotta az árakat.
Emiatt sokan befektetési célból is vásárolták az eszközöket, főleg a tehetősebb vásárlók. A magasabb kamatlábak, a bizonytalan gazdasági növekedés és a geopolitikai feszültségek azonban arra késztették a vastagabb pénztárcájú fogyasztókat, hogy átgondolják a költéseiket. A kínaiak például aranyba fektetik a pénzüket: veszik az érméket és a rudakat is, hogy megóvják vagyonuk értékét, nem pedig luxustermékeket vásárolnak.
A megélhetési költségek emelkedése miatt a kevésbé tehetős fogyasztók is elfordultak az óráktól. Az óraipar az ország harmadik legnagyobb exportágazata, és mintegy 60 ezer embert foglalkoztat. A belföldi alkatrész-beszállítók pár éve még kétségbeesetten kutattak szakemberekért, most viszont jelentős méretű leépítéseket hajtanak végre.
Luxusipar: az LVMH is bemondta az unalmastIgen szerény forgalmi adatokat tett közzé a világ legnagyobb luxusipari cége az első negyedévről. Sem a pezsgők, sem az órák, de még az ékszerek sem fogynak az LVMH várakozásainak megfelelően, de a fő bevételi forrást képező divatcikkekért sem kapkodnak az emberek. Ázsiában most a gazdasági növekedés szerényebb volta korlátozta a törzsfogyasztókat a luxustermékek vásárlásában. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.