A nagy európai autógyártóknak nem sok idejük marad működésük átszervezésére és a termékeik átalakítására, hogy felvegyék a versenyt a feltörekvő kínai autógyártókkal, és az iparág vezetői szerint a szigorúbb vámokkal nem sokat fognak tudni elérni a status quo védelmében.
Brüsszel vizsgálja a kínai autógyártóknak nyújtott állami támogatást, és az eredménytől függően új vámokat vethet ki az elektromos járművekre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten megismételte, hogy az Európai Unió „egyéni megközelítést” fog alkalmazni, és az esetlegesen kivetett vámok „a kár mértékének megfelelőek lesznek” – emlékeztetett tudósításában a Reuters. A Bizottság június 5-ig tájékoztatja azokat a kínai gyártókat, amelyekre az ideiglenes vámok vonatkoznak majd.
Iparági vezetők szerint azonban Brüsszel nem tudja megakadályozni, hogy az olcsóbb kínai elektromos járművek kényszerpályára tereljék az európai autógyártókat és hagyományos beszállítóikat is.
A kínai autógyártók legalább 30 százalékkal olcsóbban termelnek, mint európai riválisaik,
és lassan elfoglalják a kontinens piacát. A Rhodium Group szerint 2022-ben már az övék volt az európai elektromos autók piacának 16, tavaly pedig már a 19 százaléka, bár a hivatalos autóeladási adatok ennek ellentmondanak.
„Az idő nem nekünk dolgozik. Szerintem már csak két-három évünk maradt. Ha nem lépünk gyorsan, akkor a német iparnak nagyon nehéz lesz túlélnie. Ma már nem a méret jelenti a túlélés garanciáját, hanem a gyorsaság” – mondta a Reuters müncheni konferenciáján Thomas Schmall, a Volkswagen igazgatósági tagja.
Carlos Tavares, a Stellantis vezérigazgatója egyetértett vele. Szerinte sincsen már az európai autóiparnak túl sok ideje ahhoz, hogy átalakítsa az üzletmenetét, és a siker az uniós „szabályozási káosz és a bürokrácia megszüntetésétől függ”.
A kínai export felfutása és kínai autógyárak potenciális létesítése Európában arra kényszeríti a kontinens hagyományos autógyártóit, hogy partnerségeket keressenek régi riválisokkal, fokozzák a beszállítókra gyakorolt nyomást a költségek csökkentése érdekében, és felgyorsítsák a tárgyalásokat az európai szakszervezetekkel a gyárak és munkahelyek jövőjéről – mondták a vezetők a rendezvényen.
Ráadásul, ha a kínai verseny nem lenne elég, további kihívás a 430 milliárd dolláros amerikai inflációcsökkentő csomaggal nyújtott adótámogatás is, amely az Egyesült Államok piacán sem enged egyenlő feltételeket az európaiaknak.
Végső soron a legjobb, amit tehetünk, az, hogy versenyképessé válunk
– összegezte a célt Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója.
A munkaerőköltségeket mindig nehéz volt csökkenteni Európában az erős szakszervezetek miatt. Az autóipari munkahelyek elvesztésének veszélye mozgósította a vezető politikusokat is. Közéjük tartozik Giorgia Meloni olasz kormányfő, aki azt akarja elérni, hogy a Stellantis a tavalyi 750 ezerről növelje egymillió darabra az évente az országban gyártott autók számát, ahelyett, hogy átvigye a termelést olcsóbb helyekre, így Szerbiába és Lengyelországba.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a cégcsoporthoz tartozó Fiat Chrysler legutóbb 2017-ben gyártott egymilliónál több személy- és könnyű kisteherautót Olaszországban. Az egyesülés óta a Stellantis 13 százalékkal, 125 ezer körülire csökkentette az Európában foglalkoztatott munkaerőt, és a megszüntetett munkahelyek több mint fele olaszországi volt.
A Volkswagen tízmilliárd eurós költségcsökkentést tűzött ki célul 2026-ig, és ennek egy részét korai nyugdíjazás révén akarják elérni.
Különösen a németországi gyárainknak kell keményebb versenyre készülniük
– mondta ezzel kapcsolatban Arno Antilz pénzügyi igazgató.
A Stellantis 20 ezer eurós (7,7 millió forintos) áron dob piacra egy kis elektromos Citroent, ami Tavares szerint „megfelelő” ahhoz, hogy felvegye a versenyt a kínai autógyártókkal. Maxime Picat, a Stellantis globális beszerzési vezetője azt is elmondta, hogy
az autógyártó arra ösztönzi a beszállítóit, hogy igazodjanak a kínai beszállítói költségekhez.
Az esetleges vámok átmenetileg csökkenthetik vagy megszüntethetik ugyan a kínai autógyártók költségelőnyét, de ennek a németek szerint nagy ára lehet, ha Kína válaszképpen nemcsak a francia konyakra, hanem a Mercedes-Benz, a VW vagy BMW Európában gyártott járműveire is büntetőtarifát vet ki.
A Mercedes például globális bevételének mintegy 16 százalékát termeli Kínában. A Volkswagen esetében ez az arány 2021-ben 50 százalék volt, 3,24 millió eladott autóval tavaly is Kína volt a cég legnagyobb piaca. A BMW globális bevételeinek tavaly a 32,3 százaléka származott Kínából.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.