Az orosz vagyonalap és a kínai cégek finanszírozzák az orosz Távol-Kelet fejlesztését

Az orosz állami vagyonalap (RDIF) megállapodást kötött a Haiwei kínai petrolkémiai vállalattal egy átrakodására szolgáló tengeri terminál finanszírozásáról, amely az orosz Távol-Keleten található Szovjetszkaja Gavany kikötőjéből szállít autógázt (LPG) és cseppfolyósított földgázt (LNG) Kínába, valamint az ázsiai csendes-óceáni térség más országaiba.

A TASZSZ szerint a kezdeti szakaszban a projekt teljes kapacitása évi 1 millió tonna körül alakulhat, amelyet fokozatosan növelnének 10 millióra. A létesítmény 30 milliárd rubeles költségéből a felek 7 milliárd rubelt (27,3 milliárd forint) finanszíroznak. A kevesebb mint 30 ezer lakosú, Habarovszki határterületen található Szovjetszkaja Gavanyban ez lesz az első energiahordozók átrakodására szolgáló terminál.

Az RDIF a norvég és a szaúdi alaphoz hasonlóan az olaj- és gázszektorból származó bevételeket fekteti be, áprilisban közel 139 milliárd dollár (több mint 49,3 ezermilliárd forint) eszközt kezelt, például 358 tonnát meghaladó aranyat birtokol, de rendelkezik jüannal is. Az RDIF az elmúlt években előszeretettel fektetett be az orosz távol-keleti infrastruktúra fejlesztésébe.

Például a kínai partnerekkel együtt több mint 70 százalékban finanszírozta az Oroszország és Kína közötti, az Amur folyón átívelő első vasúti híd építését és beindítását, amely jelentősen hozzájárult a Kínával folytatott kereskedelmi forgalom bővüléséhez.

Orosz, kínai – két jó barát?

Kína nem ítélte el Oroszországot az orosz-ukrán háború kitörése után és elutasította a szankciókat bevezetését. A kínai okostelefonok, autók, ruhák, háztartási gépek és egyéb termékek átvették a kivonuló nyugati márkák helyét, miközben Moszkva olajjal, gázzal, szénnel és más nyersanyagokkal látja el Pekinget. 

A Kínával folytatott kereskedelme miatt az orosz gazdaság képes ellenállni a nyugati intézkedéseknek. A kínai-orosz kétoldalú forgalom az előző évben elérte a 240 milliárd dollárt, ami jóval meghaladta a két ország 200 milliárdos célját. A két ország vezetése többször is hangsúlyozta, hogy igyekeznek elmélyíteni az átfogó stratégiai együttműködést, a kapcsolatok bővítése pedig mindkét fél érdekét szolgálja. 

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt hetekben számos kínai vállalkozás arra kényszerült, hogy földalatti csatornákon keresztül üzleteljen Oroszországgal. Az amerikai szankciók miatt ugyanis nagyobb kínai bankok óvatosak az orosz tranzakciókkal. Úgy tűnik, hogy a kriptodevizák lehetnek a megoldás az amerikai szankciókkal szemben.

Az elhúzódó háború miatt Moszkva nem tehet mást: muszáj fejlesztenie keleti kapcsolatait, ehhez pedig a szibériai infrastruktúrára is többet kell költenie. Ennek részeként 2030-ig két új vasúti határátkelőhely is épülne Kína és Oroszország között. A két országnak jelenleg csak négy ilyen átkelőhelye van, pedig a határ több mint 4200 kilométer hosszú. A stratégiába illik az orosz állami vagyonalap mostani beruházása is.