A kereskedelmi chatbotok bevezetése óta a vállalatok a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatban olyan elvárásokat támasztottak, amelyeknek a gépek nem mindig tudnak megfelelni. Ennek ellenére egyre nő azon cégek száma, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak a webhelyeiken vagy az ügyfélszolgálati munkafolyamataikban, tehát a technológiától várják számos problémára a megoldást – számolt be a The Wall Street Journal.
A chatbotok használatát legtöbbször azzal indokolják, hogy a gépek olcsóbbak az emberi munkaerőnél, valamint úgy gondolják, hogy a vásárlói élménynek is használnak.
Azonban felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztóknak még csak kis százaléka választja ezeket a chatbotokat, ha vásárlásról vagy ügyintézésről van szó. Sokak szerint azért, mert túl lassúak, vagy nem értik a feltett kérdést, illetve nem megfelelő vagy pontatlan válaszokat adnak. Összességében a chatbotok egyelőre nehezen találják meg az arany középutat az ember és a gép között, mert vagy túlságosan emberszerűek, vagy pont az ellenkezője, nem elég emberiek, amivel megnehezítik a vállalati integrálásukat is, legyen szó költségmegtakarításról vagy a vásárlói élmény javításáról.
A chatbotok gyakran okoznak bosszúságot a fogyasztóknak azáltal, hogy túl sokat ígérnek, de a legtöbb esetben a teljesítmény elmarad, vagy egyszerűen nem találják a közös hangot.
Előfordul, hogy a chatbot nem érti a fogyasztó által feltett, egyes termékekre vonatkozó kérdést, elavult információkra támaszkodik,
vagy nem tudja értelmezni például a betűszavakat, az emojik jelentését, ezzel döcögőssé téve a digitális élményt. A legtöbb virtuális asszisztens mellett nem lehet megtenni azt sem, hogy a kérdésünkre feltett válaszra várva más weboldalakra navigálunk, mert ilyen esetben valószínű, hogy elölről kell kezdeni vele az egész beszélgetést. Sokan emellett azt is nehezményezik, hogy a nyelvi modellek túl sok felesleges és személyes adatra kíváncsiak, miközben a fontos kérdéseik megválaszolatlanul maradnak, ezért az ügyfelek inkább kikerülik a használatát.
Az emberek is elkövetnek hibákat, de a legtöbb esetben jobban tolerálják az emberi hibát, mint a gépit. Egyes kutatások azt mutatják, hogy a chatbotok humanizálása növelheti a fogyasztói bizalmat és az ügyfelek lojalitását, azonban minél emberszerűbb egy chatbot, a vele folytatott kommunikáció hamis képzetet kelthet, amellyel a fogyasztók irreális elvárásokat is támaszthatnak a géppel szemben. Az emberszerű chatbotok gyengeségeinek csökkentésére egyik megoldás az lehet, ha a vállalatok olyan fejlett generatív nyelvi modelleket használnak, amelyek a körülményekhez és az adott szituációhoz alkalmazkodva képesek a megfelelő emberi hangot megütni az ügyfelekkel – hangsúlyozta Cammy Crolic, az Oxford Egyetem marketingdocense.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.