Nagy jelentősége lehet a kínai elnök jövő heti útjának, ugyanis szakértők szerint a látogatás átrajzolhatja a kínai–európai kapcsolatokat – írja a Kínai Kommunista Párt lapja, a Global Times. Ezek a kínai remények.
A világ második legnagyobb gazdaságának cégei az elmúlt nyolc évben gyorsuló ütemben terjeszkedtek külföldön. Kína, az egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokkal kívánja befolyásolni az európai politikát, miközben az együttműködés fő haszonélvezője ő akar lenni.
Az elnöki látogatás üzenete, hogy az uniós országok számára Peking több lehetőséget kínál, mint Washington.
Hszi meggyőzné európai partnereit, hogy ne támogassák mindenben a Kínával szemben kereskedelmi háborút folytató Egyesült Államokat. Az amerikaiak a kínai termékeket védővámokkal büntetik, egyrészt azok olcsósága miatt, és nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. A geopolitikában azonban Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin orosz elnök összefogott az Egyesült Államok által vezetett világrend megkérdőjelezésére.
Az amúgy kifejezetten keveset utazó kínai felsővezető első úti célja Párizs, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik. Az alkalom kivételes, mivel a két állam idén ünnepli a diplomáciai kapcsolataik helyreállításának 60. évfordulóját.
Emmanuel Macronnak több célja is van a találkozóval. Egyrészt sürgetni fogja a kínai vezető közbenjárását Vlagyimir Putyinnál az orosz–ukrán háború befejezésére, másrészt előmozdíthatja, hogy kínai akkumulátorok kerüljenek a francia elektromos autókba – írja a Bloomberg hírügynökség.
A vezetői találkozó alkalmával
Kína és Franciaország számos együttműködési megállapodást írhat alá, többek közt az atomenergia, a légiipar és a mezőgazdaság területein.
Hszi ezután Szerbiába utazik, ahol Aleksandar Vucic elnökkel tárgyal. A nyolc éve példa nélküli látogatáson is számos megállapodást írhatnak alá, amelyekkel átfogó stratégia partnerséget nyithatnak meg. A Bloomberg felhívta a figyelmet, hogy Hszi pont a szerb fővárosban található kínai nagykövetség elleni NATO-bombázás 25. évfordulójának hetében érkezik Belgrádba.
Végül, de nem utolsósorban az elnök Magyarországra érkezik, ami egybeesik a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulójával. Hszi megbeszélést folytat majd Sulyok László köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is.
Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója arra számít, hogy
a két állam átfogó stratégiai partnerségét magasabb szintre emelheti.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter Pekingben készítette elő a vezetői találkozót múlt héten. Akkor sikertörténetként jellemezte az együttműködést a Global Timesnak. A tárcavezető szerint Hszi közelgő látogatása válasz arra az erőfeszítésre és energiára, amelyet Magyarország a Kínával való kapcsolatának javítására tett.
Magyarország jelentős stratégiai eszköz lehet Pekingnek felhígítani vagy akár blokkolni az EU politikáját.
Az Orbán-kormány hűsége pedig kifizetődhet. A Szabad Európa Rádió azt jelentette: a látogatás során bejelenthetik, hogy a Great Wall Motor, a nyolcadik legnagyobb kínai autógyártó üzemet nyit hazánkban. A Világgazdaság értesülése szerint azonban egyelőre még csak tárgyalások zajlanak egy esetleges beruházásról, így ilyen bejelentés nem várható.
Arról azonban már jó ideje tudni, hogy Debrecenbe jön a a kínai CATL akkumulátorgyártó. A vállalat egy 7,6 milliárd dollár értékű létesítményt épít a német Mercedes-Benzzel, és mintegy 9 ezer munkahelyet teremt. A BYD autógyártó pedig tavaly jelentette be, hogy gyárat épít Szegeden.
Kína dollárban mért gazdasági ereje 15 százalékkal hagyta le az euróövezetét öt év alatt. A rés a következő öt évben pedig várhatóan a duplájára emelkedik. Az integráció Kínával szembeni kereskedelmi deficitje aggasztja az uniós vezetőket – írj a Bloomberg.
Az EU tavaly vizsgálatot indított a Kínából érkező elektromos járművek miatt, mert azt gyanítja, hogy az ázsiai állam kormányzati támogatásokkal segítette a céget, ami torzítja a versenyt globálisan. Az Európai Bizottság pedig a közelmúltban indított vizsgálatot az orvostechnikai eszközök kínai beszerzése ügyében.
Jánisz Varufákisz, Görögország volt pénzügyminisztere szerint az Európai Unió egy elkényeztetett gyerek, aki nem ismeri el a rossz befektetési döntéseit és Kínát hibáztatja.
Az EU kereskedelmi akadályokat gördít a zöldtechnológiák, például napelemek és az elektromos járművek behozatala elé, miközben azokra égető szüksége van a zöldátálláshoz
– magyarázta a kínai állami lapnak, amely úgy tudja, hogy Kína elektromosjármű-exportjának közel 40 százaléka az EU-ban landol.
A közgazdász szerint a kínai elnök európai körútja lehetőséget nyújt az öreg kontinens kormányainak, hogy az országaik érdekét képviseljék, ahelyett, hogy engedelmeskednének az Egyesült Államok utasításainak.
A baráti nemzetek támogatásának megszerzése segíteni fog Pekingnek azt az üzenetet küldeni, hogy „Európa Kína oldalán áll, bármit is mond Brüsszel”
– magyarázta Una Aleksandra Berzina-Cerenkova, a Rigai Stradins Egyetem szakértője a Bloombergnek. Az elmúlt évben mindhárom európai kormányzati vezető járt Kínában.
Ezt támasztja alá Vang Ji kínai külügyminiszter szombati kijelentése is, aki remélte, hogy Párizs képes pragmatikus politikára ösztönözni az EU-t Pekinggel szemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.