Mesterséges intelligencia: sehol sem tart az EU – Kína és Amerika kenterbe ver mindenkit

Az Európai Unió eddig kevéssé volt sikeres Európa mesterségesintelligencia- (MI) ökoszisztémájának kifejlesztésében, és nem gyorsította fel annyira az erre irányuló beruházásokat, amennyire ezt a világelsők tették – közölte legfrissebb jelentésében az Európai Számvevőszék. 

A jelentés azzal a definícióval kezdett, hogy a mesterséges intelligencia fogalmába beletartoznak olyan kialakulóban lévő és gyorsan változó területeken érvényesülő technológiák, mint

• a robotika,
• a nagy adathalmazok (big data),
• a felhőalapú számítástechnika,
• a nagy teljesítményű számítástechnika,
• a fotonika,
• az idegtudomány.

Az anyagban szerepel még, hogy ugyan az EU már korán lépéseket tett a kockázatok feltárása érdekében is – így a világon elsőként tehetett közzé az MI alkalmazására vonatkozó általános szabályokat –, de az intézkedéseket nem hangolták össze a tagállamokéival, és nem követték nyomon szisztematikusan a beruházásokat sem.

Ezután jön azonban a lényeg.

Sokba kerül a mesterséges intelligencia

A számvevők leszögezik, hogy az Egyesült Államok régóta élen jár az MI terén, Kína pedig azt tervezi, hogy 2030-ra már globális vezető szerepet fog betölteni: mindkét ország jelentős magánberuházásokra támaszkodik technológiai nagyvállalatai révén. 2015 óta a kockázatitőke-befektetések szintje alacsonyabb az EU-ban, mint az MI terén vezető két másik régióban. 

Az unió MI-vel kapcsolatos köz- és magánberuházásokra vonatkozó célkitűzései a 2018–2020-as időszakban 20 milliárd eurót, a következő évtizedben pedig évente 20 milliárd eurót tettek ki. Az Európai Bizottság a 2018–2020-as időszakban 1,5 milliárd euróra, a 2021–2027-es időszakban pedig évi 1 milliárd euróra kívánta növelni az MI vonatkozású finanszírozást.

Az MI-t használó vállalkozások aránya jelentősen eltér a tagállamokban: Franciaország és Németország jelentette be a legnagyobb állami beruházásokat, míg négy ország továbbra sem rendelkezik semmilyen stratégiával.

viszont 2021-ben a világszerte tett MI-vonatkozású szabadalmi bejelentések mindössze 4 százaléka származott Európából és Közép-Ázsiából együttesen.

Az MI meg fogja változtatni az EU-s gazdasági növekedést

Több mint öt évvel az első terv után az MI-be történő EU-s beruházások összehangolására és szabályozására szolgáló keret kialakítása még mindig nem zárult le. A számvevőszék bírálta a bizottság tagállamokkal folytatott koordinációját, amely csak „csekély hatást ért el”.

– közölte Mihails Kozlovs, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. Kifejtette, hogy ha az EU valóban meg akarja valósítani törekvéseit, akkor a bizottságnak és a tagállamoknak nagyobb sebességre kell kapcsolniuk, hogy eredményesebb összefogással, a lehetőségeket kiaknázva sikert érjenek el a most zajló nagyszabású technológiai forradalomban.

A mesterséges intelligenciára irányuló jelentős és célzott beruházások az elkövetkező években gyökeresen meg fogják változtatni az uniós gazdasági növekedés ütemét – összegzett Mihails Kozlovs.

Világszinten is versenyképes ökoszisztéma kell

A számvevőszéki jelentés szerint az EU-s beruházási célok nem voltak kellően pontosak, és 2018 óta nem is aktualizálták őket, a kevéssé ambiciózus beruházási célértékek pedig ellentétben álltak a célkitűzéssel, hogy egy világszinten versenyképes MI-ökoszisztémát kell kiépíteni. Bár a bizottság általában növelni tudta a költségvetésből az MI-vel kapcsolatos kutatási projektekre fordított kiadásokat, a magán-társfinanszírozást nem sikerült.

és az sem világos, hogy mi legyen az egyes tagállamok hozzájárulása az átfogó beruházási célértékek teljesítéséhez.