Az Egyesült Államok lefűrészeli az ágat, amelyen ül, mert az amerikai szankciós politika aláássa a dollárba vetett bizalmat, mivel emiatt az országok csökkentik a dollár arányát a megtakarításaikban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Kínában. Putyin tegnap érkezett a távol-keleti országba, legújabb elnöki ciklusa első külföldi útján. Az orosz államfő kétnapos látogatást tesz Pekingben és Harbinban.
Az orosz elnök szerint Moszkva ás Peking megtalálja a módját annak, hogy a kínai bankok elleni intézkedésekkel való fenyegetés ne zavarja meg a kétoldalú forgalmat, bár erről részleteket nem árult el – írja a Reuters. Az elmúlt hetekben számos kínai vállalkozás arra kényszerült, hogy földalatti csatornákon keresztül üzleteljen Oroszországgal, ugyanis az amerikai szankciók miatt
a nagyobb kínai bankok óvatosak az orosz tranzakciókkal.
Az elemzők úgy vélik, hogy a kriptodevizák oldhatják meg a problémát. Putyin azt is közölte, hogy a kínai termékekre kivetett amerikai vámok a tisztességtelen verseny példáját jelentik. Szerinte ennek egyik oka, hogy a kínai elektromos autók jobbak a nyugati járműveknél. A politikus a Szibéria Ereje 2 gázvezeték kapcsán kijelentette, hogy abban Peking is érdekelt, sőt: felmerült egy olajvezeték építése Mongólián keresztül.
Hangsúlyozta, hogy tankerekkel is megoldható az energiahordozók szállítása. Putyin derűlátó megjegyzései ellenére a két ország évek óta nem tud megegyezni a projektről. Tegnap a két vezető kijelentette, hogy a globális stabilitást szolgálja a két ország közötti jó kapcsolat. Hszi Csin-ping egyben megígérte Putyinnak, hogy Kína mindig jó partnere lesz Oroszországnak.
A látogatásról szóló bejelenésében az orosz elnök sajtószolgálata a héten azt közölte, hogy a két vezető részletesen megvitatja az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kérdéseinek egész sorát, valamint megemlékeznek a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójáról is.
Kína nem ítélte el Oroszországot az orosz-ukrán háború kitörése után és elutasította a szankciók bevezetését. A kínai okostelefonok, autók, ruhák, háztartási gépek és egyéb termékek átvették a kivonuló nyugati márkák helyét, miközben Moszkva olajjal, gázzal, szénnel és más nyersanyagokkal látja el Pekinget.
A Kínával folytatott kereskedelme miatt az orosz gazdaság képes ellenállni a nyugati intézkedéseknek. A kínai-orosz kétoldalú forgalom az előző évben elérte a 240 milliárd dollárt, ami jóval meghaladta a két ország 200 milliárdos célját. A két ország vezetése többször is hangsúlyozta, hogy igyekeznek elmélyíteni az átfogó stratégiai együttműködést, a kapcsolatok bővítése pedig mindkét fél érdekét szolgálja.
Ráadásul az újabb vámok azt üzenik a távol-keleti országnak, hogy bárki győz a novemberi amerikai elnökválasztáson, az Egyesült Államok mindenképpen igyekszik korlátozni, ezért a legkézenfekvőbb Moszkvával szövetkezni. Putyin utoljára tavaly októberben járt Pekingben, az Egy út, egy övezet fórumon, előtte pedig tavaly márciusban ő látta vendégül Hszit Moszkvában.
Félreérti a Nyugat a kínai–orosz kapcsolatokatAggódó figyelemmel követik, bár nem teljesen értik nyugaton Oroszország és Kína egyre szorosabb kapcsolatát, ugyanis nem két egyenlőtlen fél aszimmetrikus együttműködéséről van szó. Az elmúlt években mindkét ország kapcsolatai romlanak a Nyugattal az ukrajnai háború és a globális kereskedelmi viták következtében. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.