Koldusbotra jutnak az influenszerek
Egyre több fiatal álmodik arról, hogy az internet világában lesz sikeres, ám hiába könnyű betörni az online piacra, a belefektetett idő és energia, valamint a megszerzett hírnév gyakran arra sem elég, hogy az influenszerek megéljenek a tartalomgyártásból.
Világszerte százmilliók posztolnak rendszeresen fotókat és videókat, hogy szórakoztassák vagy oktassák azt a több mint ötmilliárd embert, akik rendszeresen használnak valamilyen közösségi médiaplatformot. S bár sokan ezt hobbiból teszik, egyre több influenszer van, aki ezen keresztül próbál megélni.
A Goldman Sachs 2023-as jelentése szerint globálisan mintegy 50 millióan keresnek ezzel pénzt, a bank várakozásai szerint az alkotóként keresők száma 2028-ig évente 10-20 százalékkal fog növekedni.
A trópusi nyaralások, a drága díszletek és a minőségi kameramunka ellenére azonban a legtöbb véleményvezér nem tud megélni a posztolásból, és még a legsikeresebb influenszerek között sem dúsgazdag mindenki. Tavaly a NeoReach marketingügynökség kutatásából kiderült, hogy
az alkotók több mint fele ezer dollárt – közel 370 ezer forintot – vagy kevesebbet keresett havonta, és még a felső 10 százalék esetében is ritka, hogy valaki milliós fizetést érjen el.
A szektor élén álló TikTok-szupersztárok, youtuberek és Instagram-celebek, akiknek jelentős részben tizenévesen, viszonylag rövid idő alatt robbant be a karrierjük, messze a többi influenszer felett járnak, és szinte lehetetlen megközelíteni a sikerüket, amely gyakran a véletlennek vagy a szerencsének köszönhető.
Leáldozott a reklámoknak, influenszerek nélkül már alig lehet eladni valamitEgy nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a hagyományos reklámok már nem ütik meg az internetezők ingerküszöbét. Ezzel szemben a válaszadók majdnem kétharmada mondta azt, hogy már vásárolt terméket azért, mert egy influenszer ajánlotta vagy reklámozta. |
De rengeteget számít, hogy az alkotók teljes vagy részmunkaidőben dolgoznak-e, milyen tartalmakat tesznek közzé, és mikor kezdték. Például azok, akik a koronavírus-járvány kitörésekor kezdtek el foglalkozni a tartalomkészítéssel – és akik egy olyan piaci résre összpontosítottak, mint a divat, a befektetés vagy az életstílus –, sokkal nagyobb lendületet szereztek, mint bárki, aki előtte vagy azóta próbált szerencsét az interneten.
Zuhanórepülésben a kifizetések a legtöbb platformon
Míg a kisebb közönséggel rendelkező influenszerek szinte semmit sem kapnak, addig a nagyobb alkotók is azt vették észre az elmúlt években, hogy fokozatosan csökkenni kezdett az a pénz, amelyet az általuk használt közösségi médiaplatformoktól kapnak a magas nézettségekért.
A TikTok egymilliárd dolláros alkotói alapja, amely 2020-tól 2023-ig működött, pénzt osztott ki a sikeresebb tartalomgyártóknak, ebben pedig a legtöbb vetélytársa is követte a platformot. Mára azonban ezek jelentős része megszűnt, és a fejlesztők teljesen átalakították a fizetési rendszereket.
A YouTube, az Instagram vagy a TikTok alkotóinak több tízezer feliratkozóra és milliós havi megtekintésekre van szükségük ahhoz, hogy egyáltalán bekerüljenek a programokba, amelyeken keresztül részesülhetnek a reklámbevételekből.
A magas, stabil nézettség felépítése hónapokig vagy évekig is eltarthat, ennek során navigálni kell a médiaplatformok trendjei és szabályai között, a bevételek pedig általában nem egy forrásból származnak. A közvetlen, platformoktól kapott kifizetések mellette a rendes megélhetéshez gyakran
- szponzorokra és hirdetésekre,
- árueladásokra
- és akár még a nézők pénzügyi támogatására is szükség van.
Más önálló vállalkozókhoz hasonlóan ráadásul az influenszerek sem kapnak fizetett szabadságot, egészségügyi ellátást, nyugdíjjárulékot és egyéb olyan juttatásokat, amelyeket a vállalatok általában biztosítanak a dolgozóiknak. Mindezek, valamint a makacsul magas infláció és az alapkamatok miatt egyre nehezebb alkotóként boldogulni.
Bizonytalan az influenszermarketing jövője
A több mint egymilliárd felhasználóval rendelkező TikTok és az ott megosztott rövid videók forradalmasították a tartalomgyártást és a ráépülő internetes reklámpiacot, ám a bulinak lehet, hogy hamarosan vége, mivel több nagy fogyasztói piacon, például az Egyesült Államokban is a betiltás fenyegeti.
Az amerikai kormány szerint ugyanis a kínai tulajdonban lévő applikáció nemzetbiztonsági kockázatot jelent, az adatkezeléssel és a platformon korlátok nélkül terjedő propagandával kapcsolatos aggodalmak miatt.
S bár a szoftver fejlesztője, a ByteDance, valamint több alkotó is beperelte Washingtont, a bezárás veszélye rengeteg influenszert arra késztetett, hogy átköltözzön más oldalakra.
Ezeknek a véleményvezéreknek most ismét meg kell vetniük a lábukat egy médiaplatformon, megpróbálva felépíteni egy új közönséget, miközben alkalmazkodniuk kell az új infrastruktúrához.
A nemzetközi gazdaság gyengülése azonban a reklámpiacra is káros hatással van, mivel a fogyasztók kevesebbet vásárolnak, így a vállalatoknak sem éri meg, hogy hatalmas összegeket költsenek el az influenszermarketingre.
A hirdetők mindig is élen jártak az alkotók kompenzálásában, sokkal több pénzt fizetnek ki, mint a közösségimédia-platformok és a rajongók, akik árucikkeket vásárolnak, vagy adományokkal támogatják a tartalomgyártókat.
Az Emarketer szerint idén az amerikai közösségi médiában az influenszerek összességében várhatóan 13,7 milliárd dollárt keresnek majd. A kutatócég előrejelzése szerint ennek nagy része – 8,14 milliárd dollár, azaz 59 százalék – márkaszponzorációból származik majd.
Az ügynökségek és a tehetségek képviselői szerint azonban manapság a hirdetők többet várnak el az alkotóktól: az erős elkötelezettség bizonyítékát szeretnék látni a mentett és megosztott posztok formájában, és a tartalomgyártók közönségének demográfiai adatait is el akarják érni.
Egy másik változás, hogy a hirdetők most már inkább csak maroknyi alkotóval dolgoznak együtt, hosszú távú megállapodásokon, ahelyett, hogy egyszeri projekteken, több alkotóval kísérleteznének, ami tovább nehezíti az új influenszerek betörését a szektor nyereségesebb területeire.
Reszkethetnek az influenszerek, Brüsszel rájuk veti magát – magyar véleményvezéreket is vizsgáltakA mintegy 24 országot magában foglaló, az Európai Bizottság által vezetett nyomozás kimutatta, a vizsgált influenszerek túlnyomó többsége nem tünteti fel, hogy reklámtevékenységet folytat. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.