Ismét emelkedik Európában az orosz gázszállítás részaránya

Miközben az EU-ban a főként az Oroszország gáziparát lenyomó újabb orosz büntetőcsomagon gondolkodnak, a Financial Times (FT) és a Bloomberg adatai szerint Moszkva – két éve először – májusban ismét több gázt szállított az uniós országok zömébe, mint Washington. 

– panaszkodik az FT hasábjain Tom Marzec-Manser, az ICIS energiaipari tanácsadó cég gázpiacokért felelős elemzője.  

A politika gyakran nem veszi figyelembe a piac, a reálszféra elvárásait. Például Viola Amherd, a Svájci Államszövetség elnöke – mint azt nyilatkozataiból sejteni lehet – valószínűleg megbánta már, hogy Luzern mellett, egy kisvárosban helyet-teret adott 2024. június közepén az Ukrajna-konferenciának, amelyet még a hívei sem tartanak sikeresnek. Kijev szándékai szerint mozgósítani kellett volna Ukrajna védelmében, Moszkva „újgyarmatosító” politikája, lépései, hadműveletei ellenében a Globális Dél, a korábbi fejlődő és/vagy el nem kötelezett országok több mint száztagú csoportját. Ehelyett

Svájci kérdőjelek és a klímaváltozás

Sok kritikus fogalmazta meg a véleményét, hogy Svájc ezzel a lépésével a semlegességét – az alpesi ország gazdaságának, pénzügyi rendszerének egyik alapját – veszélyeztette, és az eleve egyoldalú békekonferencia (amelyre az egyik hadviselő felet meg sem hívták) nem tett jót a kantonrendszerű szövetségi állam nemzetközi reputációjának sem. Svájc emellett közvetve ismét növelte energiafüggőségét Oroszországtól, pedig aggódnia kellene, mert a klímaváltozás erősen befolyásolhatja fő elektromos energiaforrása, a vízenergia biztonságát.

Ami Svájcot negatívan érintheti (klímaváltozás), az Oroszországnak a nyáron többletbevételeket hozhat, mert az egyre melegedő levegő felolvasztja a sarki jeget és megkönnyíti az áruszállítást az Északkeleti átjárón, amely Oroszország északi partjai mentén Murmanszktól Vlagyivosztokig biztonságosabb utat kínál Európa, az amerikai keleti part felé. Kína, amely a világ egyik legnagyobb áruszállító kapacitását köti le, máris érdeklődött a rövidebb és nagyobb biztonságot kínáló út iránt.

A fő versenytárs, a meleg tengereken át vezető, de hosszabb – a Szuezi-csatornát érintő Ázsia–Európa – útvonal a gyakoribb hajóbalesetek, a húszi lázadók vörös tengeri aktivitása miatt veszít vonzerejéből. A húszik a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna áruszállító forgalmának veszélyeztetésével Moszkva érdekeit is szolgálják. Oroszország jóban van Iránnal, amely viszont a húszikat támogatja fegyverrel, pénzzel – és megszabhatja nekik, milyen hajókat támadjanak.

Mi lesz az ukrán tárolókkal?

Igaz, a klímaváltozásnak pozitív hozama is van: csökken Európa gázfogyasztása. Az európai gáztárolók az ilyenkor szokásosnál nagyobb mértékben vannak feltöltve, noha Ukrajna, az egyik legnagyobb bértároló szerepe a háborús cselekmények miatt csökkent. A 2022. február végén kezdődött orosz–ukrán háború előtt Ukrajna teljes tárolókapacitása 31 milliárd köbméter volt, amivel Európában az első helyen állt. Ennek jóval több mint kétharmada az ország nyugati területén működött.

Két évvel később a helyzet, nagyrészt a gáztárolók elleni orosz támadások folytán, gyökeresen megváltozott. A Reuters információja szerint a kijevi kormány szándéka, hogy a következő télre 60 százalékkal, négymilliárd köbméterre emeli a főként Nyugat-Ukrajnában lévő bértároló-kapacitást. Ugyancsak stabilizálja az ukrajnai gázhelyzetet, növeli Kijev bevételeit az év végéig még érvényben lévő és funkcionáló Moszkva–Kijev gáztranzitegyezmény.

Közép-ázsiai bizonytalanság és amerikai védelem

Noha az EU megkísérli pótolni az orosz–ukrán gáztranzitegyezmény után, várhatóan jövőre már kieső, legalább 14 milliárd köbméteres orosz gázszállítás kvótáját, a Közép – Ázsia – Azerbajdzsán – Grúzia – Törökország – Dél-Európa gáztranzitútvonal bizonytalan. Furcsa fintora a sorsnak, hogy ennek az útvonalnak a nagy részén (Törökországban és tőle nyugatra) verseng a gázszállítási kapacitásokért, az útvonalért az EU és Oroszország. Ez nagy fokú bizonytalanságot okoz, tekintettel a Dél-Kaukázus forrongó státusára, Örményország nyugat felé tett irányváltó lépéseire, a fennmaradó örmény–azeri feszültségre, az Ukrajna-háború vonzáskörébe tartozó fekete-tengeri térségben a katonai cselekményekre.

A Nyugat számára kínál némi biztonsági garanciát, hogy 

Ennek jegyében a szicíliai Sigonella légitámaszpontra hatalmas, csaknem 15 tonnás, 17-18 kilométer magasan repülő, akár 18 ezer kilométeres hatótávolságú, 30 órás bevetésekre képes amerikai MQ-4C Triton drónokat telepítettek. 

Ezek a régió háborúi, feszült pontjai körül adódó (Ukrajna, Líbia és a Gázai-övezet) információs-felderítési szükségleteket képesek kielégíteni. Nagy teljesítményű felderítő és adattároló-továbbító rendszereik lehetővé teszik, hogy a megszerzett információkkal az Ukrajna területén lévő energialétesítmények – így a föld alatti gáztárolók – biztonságát is védjék.