A gyorsan fejlődő neurotechnológia segítségével olyan számítógépes implantátumokon dolgoznak Európa és Észak-Amerika több egyetemi és vállalati kutatólaboratóriumában, amelyek kapcsolatot teremtenek az emberi aggyal és központi idegrendszerrel – írja a Financial Times.
Ezek az agy-számítógép interfészek új reményt adhatnak a gyógyászatban, mert megkerülhetik azokat a neurális akadályokat, amelyek meggátolják, hogy a baleset vagy betegség következtében kialakult, súlyos mozgászavarban szenvedő emberek újra képesek legyenek járni, mozogni, illetve beszélni.
Elon Musk például 2016-ban alapította a Neuralink Corporation neurotechnológiai vállalatot, amely beültethető emberi agy-gép interfészeket (BCI) fejleszt. Musk azt mondja, hogy a fejlesztések által az emberi agy lépést tud majd tartani a gépi intelligencia fejlődésével.
Számos idegtudós szerint azonban, mielőtt ezt elérjük, a technológiát gyakorlatiasabb módon fogják felhasználni, például a személyes fizikai korlátok leküzdésére és az egyéni teljesítmény fokozására, például a hallás és a látás, illetve a mentális képességek fejlesztésére, mint a memória fejlesztése, akár egyébként egészséges embereknél.
Az idegsebészet amúgy már évtizedek óta alkalmazza az elektródák beültetését az emberi agyba a Parkinson-kór és más mozgászavarok kezelésére, ám az agyból származó jelek összegyűjtése és exportálása még gyerekcipőben jár. Az idegimplantátumok új generációja viszont, amely létrehozza az agy és az eszköz közötti kétirányú kommunikációt, már jóval kifinomultabb.
Rafael Yuste, a Columbia Egyetem New York-i Neurológiai Központjának igazgatója szerint az új technológia egyre gyorsabban fejlődik, és előbb-utóbb túllépi az orvosi felhasználást.
Ez fordulópont lesz az emberiség számára. Először áll rendelkezésünkre olyan technológia, amely megváltoztathatja személyiségünk lényegét azáltal, hogy bejut az agyba, abba a szervbe, amely minden mentális és kognitív képességünket generálja
– tette hozzá Yuste.
Szakértők szerint a technológia iránti potenciális kereslet óriási, hiszen rengeteg beteg emberen segíthet. A klinikai fejlesztés és az orvosi felhasználás elterjedése előtt azonban az implantátumok hatékonyságát és biztonságosságát illetően a laboratóriumoknak további bizonyítékokkal kell még szolgálniuk.
Az agyi implantátumokat tesztelő amerikai vállalatok közül Elon Musk cége, a Neuralink egyértelműen az élen jár, mivel a vállalat 687 millió dolláros támogatásra tett szert. Szintén erős versenyzők a svájci cégek is a BCI-iparban. Az Onward Medical, a Neurosoft Bioelctronics és az École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) is Európa vezető neurotechnológiai kutatási központjai közé tartozik.
A konkurens neurotech cégek között jelentős különbségek vannak az agyba beültetett elektródák típusát illetően. A kutatóknak az úgynevezett Utah-tömbbel van a legtöbb tapasztalatuk, amely egy 96 elektródából álló egység, és a BrainGate nevű akadémiai konzorcium már 20 éve használja.
Tavaly szakértők már egy olyan anyagot publikálták, amely szerint egy 128 elektródát tartalmazó mesterségesintelligencia-algoritmus alapján működő, kisebb tabletta méretű implantátumot helyeztek egy olyan páciens agyába, aki elveszítette a beszédkészségét.
A nyelvi modell segít megfogalmazni, amit a páciens mondani szeretne. A fonémákat szavakká alakítja, és megjeleníti a számítógép képernyőjén, illetve szintetikus hanggá alakítja, segítve a beteg kommunikációját. A fejlesztés olyan hétköznapi tevékenységekben segítheti a verbális képességeikben korlátozott, súlyosan sérült betegeket, mint a vásárlás, a találkozókon való részvétel, a banki ügyintézés vagy a telefonbeszélgetés.
Finomabb megoldás a genfi Neurodoft Bioelectronics által fejlesztett, kevésbé invazív, ultravékony, szilikonra helyezett elektróda, amelyet az agy felszínére helyeznek.
Eddig 10 betegen alkalmazták a Synchron nevű amerikai cég agyi implantátumát, amelyet az agy motoros kérge fölé helyeznek el, ezért nem igényel nyitott agyi műtétet. A cég vezérigazgatója, Tom Oxley ezért azt reméli, hogy gyorsabban megkapja a hatóságok jóváhagyását, amelyek remélhetőleg a hatalmas potenciális előnyöket is meglátják a technológiában.
A Paradromics agyi implantátumot gyártó texasi székhelyű cég vezérigazgatója, Matt Angle pedig azt mondta, hogy a BCI-k orvosi alkalmazásai önmagukban több százmilliárd dollár értékű piacot hozhatnak létre.
Bármekkora is a verseny az agyi implantátumok fejlesztése körül, számos etikai kérdésre kell még válaszolni. Mivel a fejlesztések nyomán az implantátumok akár a személyiséget is megváltoztathatják, ez az összegyűjtött neurális adatokkal való visszaéléstől kezdve a magánélet védelméig számos aggályt vethet fel. A tudományos és neurotechnológiai fejlesztéseknek összhangban kell lenniük az emberi jogokkal, sőt valószínűleg új jogszabályokra is szükség lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.