Egy apró rovar pusztítja Tunézia fügekaktusz-ültetvényeit, amelyek kritikus bevételi forrást jelentenek nem csupán az észak-afrikai ország agrárszektora, hanem egész gazdasága számára is.
A bíbortetű már hatalmas területeken terjedt el 2021 októbere óta, amikor először felfedezték. „A legnagyobb félelmünk, hogy a bíbortetű veszélybe sodorja a termést, aludni sem tudunk miatta” – panaszkodott a Reutersnek egy termelő.
A rovar Dél-Amerikából terjedt el, a közeli Marokkóban 2015-ben jelent meg.
Kiszívja a kaktuszok nedvét, amitől a növények megsárgulnak és el is pusztulhatnak.
Becslések szerint Tunézia mezőgazdasági területének 12 százalékán termesztenek fügekaktuszt, ez a második legfontosabb agrártermék az olajbogyó mögött. Ez mintegy 600 ezer hektárnyi termőterületet jelent, és a fügekaktusz több ezer ember megélhetését biztosítja, elsősorban nőkét, akik szüretelik és árulják a gyümölcsöt a csőd felé tartó országban.
A tunéziai kormány és nemzetközi szervezetek próbálnak közbelépni és csökkenteni a károsokat. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) félmillió dollárt (181 millió forintot) fordít arra, hogy megtanítsa az érintetteket,
milyen biológiai fegyverekkel vehetik fel a versenyt a bíbortetvekkel.
A legjobb segítség egyébként a katicabogár.
A tunéziai mezőgazdasági minisztérium fenntartható védekezési intézkedéseket is támogat, beleértve a mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatását, a metszést és a termőterületek tisztítását.
„Fenntartható megoldást kell találnunk a bíbortetű ellen. Ez nem mehet így tovább” – mondta a hírügynökségnek Najma Mafudi, a tárca tisztviselője.
A termelők egy része hallgat a szakértőkre, próbálja megtisztítani és megvédeni a még egészséges fügekaktuszfákat, mások azonban feladták, mert szerintük nincs mit tenni.
Isten akarata érvényesül, ez Isten ítélete. Még az újranövő részt is érinti ez a betegség, úgy pusztul, mintha elfűrészelték volna
– mondta egy másik gazda.
A bíbortetvet egyébként évezredek óta tenyésztették a dél-amerikai kontinensen a testéből kinyerhető ragyogóan vörös festékanyag miatt, és a spanyol hódítóknak köszönhetően keresett luxuscikk lett Európában is.
A bíbortetű mellett más komoly kártevője is van a fügekaktusznak: a kaktuszmoly, amely Argentína, Paraguay, Uruguay és Dél-Brazília területén őshonos, de a elterjedt már Ausztráliában is, 2007-ben megjelent Mexikóban, tíz évvel később pedig már Texasban kezdte a pusztítást.
A bíbortetűhöz hasonlóan a moly lárvája sem egyszerűen fogyasztja a kaktuszt, hanem elpusztítja azt. A terjedésének az oka pedig az ember: Ausztráliától Haitiig, Dél-Afrikától Indiáig elvitték – gyakran csempészték – a fügekaktuszt, ami azonban invazív faj, így ki kellett valamit találni az elpusztítására.
Argentínában meg is találták a kaktuszmolyt, amelyet az 1900-es évek közepéig elvittek többek között Ausztráliába, Indiába, Dél-Afrikába, Hawaiira és a karibi térségbe.
A kaktusz sok helyen lehet invazív faj, a texasiak szerint azonban a sivatag kaktusz nélkül olyan, mint a macska bajusz nélkül, és az államban nincs is ikonikusabb kaktusz, mint a fügekaktusz.
Nem csupán a tájkép részei, de fontos szerepet töltenek be a sivatagi ökoszisztémában, élelmet és menedéket biztosítanak az állatoknak és egy több millió dolláros agrárágazat alapját képezik – egyelőre, mert kipusztulhatnak a moly miatt, amelyet valószínűleg a Harvey hurrikán sodort 2017-ben Texasba, ahol nincsen természetes ellensége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.