Európai átlagfizetés – most megnézheti, hol tart Magyarország

Az európai átlagbérek nagymértékben eltérnek, ami jelentősen befolyásolja a felvételi és álláskeresési döntéseket. Ezek a különbségek az országspecifikus szabályozásokból, a munkaügyi törvényekből, az iparágakból és a gazdasági fejlődésből adódhatnak. Az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb az átlagfizetés, míg a kelet- és dél-európai országok jóval alacsonyabb értékekről számolnak be – ismertette az Eurostat adatait az Euronews.

Az átlagos éves nettó keresetet úgy számítják ki, hogy a bruttó éves keresetből levonják a jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat, majd hozzáadják a családi pótlékokat. A különböző családi helyzetek, például az egyedülálló vagy házas lét, illetve az eltartott gyermekek száma is befolyásolja a nettó keresetet.

Hol a legmagasabb az átlagfizetés?

Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala szerint talán nem meglepő módon Svájc vezeti 85 582 eurós éves nettó átlagkeresettel, ami toronymagasan meghaladja a régió többi országában mért nettó átlagbért. Svájc után Izland és Luxemburg 53 885 eurós, illetve 49 035 eurós átlagkeresetről számolt be. Norvégia és Hollandia szintén 45 ezer euró feletti nettó keresetet regisztrált.

• Az EU-n belüli nettó átlagkereset 28 217 euró volt, ez összehasonlítási alapként szolgálhat. 
• Franciaország (31 481 euró) és 
• Svédország (33 926 euró) némileg meghaladják az uniós átlagot, míg mások, köztük
• Olaszország (24 207 euró) és 
• Spanyolország (23 568 euró), alatta maradnak. 
• Európa vezető gazdaságai közül Németországban volt a legmagasabb a nettó kereset, 38 086 euró. 

Az Egyesült Királyságra vonatkozó legfrissebb rendelkezésre álló adat 2019-ből származik, ami megnehezíti a közvetlen összehasonlítást, akkor a nettó átlagfizetés 35 783 euró volt. Mindebből az következik, hogy még Európa leggazdagabb nemzetei között is jelentős jövedelmi különbségek tapasztalhatók. 

A lista végén Törökország és Bulgária közölte a legalacsonyabb éves nettó átlagkereseteket, 8968, illetve 9355 eurót.

A kelet-európai országok, mint Románia (11 105 euró), Horvátország (12 330 euró) és Magyarország (12 456 euró) szintén a kereseti skála alsó végén helyezkednek el.

És ha vásárlóerő-paritáson nézzük?

A vásárlóerő-paritás figyelembevételével a helyzet némileg megváltozik. A vásárlóerő-paritás egy mesterséges mutató, amely kiigazítja az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket. A legmagasabb, 47 403-as értéket Svájcban mérték, viszont ebben az összehasonlításban a különbség a többi országgal szemben jelentősen csökken. A második és a harmadik helyezett Hollandia, illetve Norvégia ezen a listán, majd Luxemburg, Ausztria és Németország következik. 

Ezek az országok, amelyek túlnyomórészt Észak- és Nyugat-Európában találhatók, erős gazdasággal, fejlett infrastruktúrával és kedvező munkajogi szabályozással rendelkeznek, ami hozzájárul a magas keresetekhez.

Érdekes, hogy 

Litvánia és Észtország között helyezkedik el. Észtország után Horvátország, Bulgária, Lettország, majd Törökország következik. A listát meglepő módon Szlovákia zárja. 

Megjegyzendő, hogy az EU 2023 áprilisa óta új szabályokkal támogatja a bérek átláthatóságát. Ezek a szabályok előírják a vállalatok számára, hogy osszák meg a bérekre vonatkozó információkat, és foglalkozzanak az 5 százalékot meghaladó nemek közötti bérszakadékkal. A bérek átláthatósága segíti a munkavállalókat az egyenlő bérezéshez való joguk érvényesítésében, és célja a nemek közötti bérszakadék megszüntetése.