Kiberbiztonságot és újfajta befektetéseket kíván a magyaroknak az Európai Bankhatóság elnöke

Budapest forró, de nem vészesen – Párizs új érába lép – Közép-Európa egy élő történelemlecke – biztonságban a pénzünk, és ez így is marad, mert vigyáznak rá, pedig az elmúlt fél évtizedhez hasonlóan izgalmas évek következnek. Ennyi mindenről, és ennél is többről volt alkalmunk beszélgetni José Manuel Campával, az Európai Bankhatóság (European Banking Authority, EBA) elnökével, aki a Világgazdaságnak adott interjújában azt is elmondta, hogy a pénzügyi stabilitás és biztonság területén is sokat vár a magyar európai uniós elnökségtől, és hogy még az idén visszatér Budapestre. Amit az elnök a jövőről elmondott, annak alapján Magyarországon is elgondolkodhatunk, ha még nem kezdtük el, azon, hogy a bankbetéteken kívül is rengeteg módja van a megtakarításaink fialtatásának.

Magyarország, az élő történelem, vezetheti a változásokat

Világgazdaság: Meglepte, milyen forró Budapest?

José Manuel Campa: Forróbb, mint számítottam rá. Az biztos, hogy Párizsnál (itt van az EBA központja) forróbb. De én spanyol vagyok, Madridnál ez nem forróbb.

Vannak korábbi emlékei Magyarországról? Van, amit szeret itt – vagy akár nem szeret?

Az első magyar EU-elnökség idején, 2011 első felében a spanyol kormánynak dolgoztam, és akkor többször jártam itt, aztán turistaként is, korábban pedig a 90-es években akadémikusként konferenciákon. Annak, aki nem is csak hogy Dél-Európából jön ide, hanem Spanyolországból – akivel nem együtt élték meg az itteniek az Európát formáló eseményeket –, Magyarországra és ebbe a régióba jönni egy igazi tanulmány. Sok spanyol kollégámnak is mondtam: ez a veleje annak, amiért az Európai Unióért dolgozunk. Itt hallhatod, láthatod világosan a példákat, hogyan kell utat találni, hogy megoldjuk a különbözőségeinket, inkább párbeszéd útján, mint egyéb módokon. És ez nagyon fontos, és nyilvánvalóan az önazonosságuk és a közeli történelmük világos része. Nekem, nekünk történelemlecke. Magával ragadó.

Kiváló nyitás, köszönöm. Campa úr, nemrégiben kezdte második ötéves ciklusát az EBA élén, és az első sem volt unalmas, a pandémiával, visszaeséssel, inflációval és a háborúval Ukrajnában. A következő öt évben is ennyi izgalomra számít?

Nyilván azt nem tudhatom, mi jön. Remélem, hogy nem lesz úgy izgalmas, mint az előző öt év, de más módon biztos vagyok benne, hogy izgalmas lesz. Előre tekintve a kockázatokat kell számba vennünk. Az egyik ilyen a kiberkockázat, ahogy a technológia fejlődik. A másik a potenciális fragmentáció (a leszakadás – szerk.). A harmadik, ami eddig mérsékelt maradt szerencsére, a geopolitikai feszültség és a kamatok normalizálódásának (csökkenésének – szerk.) a kombinációja. Ebben lehetnek stabilitási aggodalmaink. Visszatekintve elmondhatom, boldog vagyok, hogy ebben az öt évben – pandémiával, háborúval és a nyilvánvaló hatalmas változással a monetáris politikában – a bankok, a pénzügyi rendszer a probléma megoldásának a részei voltak, nem a problémáé… Ez nagyon más, mint amikor 2011-ben itt jártam, és amikor a pénzügyi válság volt a probléma magja.

Gondolja, hogy folytatódik a kamatok normalizálódása, azaz csökkenése, vagy rázós lesz az út?

Nehéz megjósolni. De ha 18 hónappal ezelőtt – amikor a nagyon alacsony kamatok olyan hosszú időszaka után a jegybankok elkezdték visszafordítani a mennyiségi lazítást –, valaki azt mondja nekem, hogy nemcsak Európában hanem máshol is a világban az lesz, ami ma – hogy a munkanélküliség ilyen alacsony, a kibocsátás még mindig pozitív és a pénzügyi stabilitást úgy megőrizzük, ahogy ma látható –, hát biztos aláírtam volna. Most itt állunk. Az infláció a legtöbb helyen lefelé megy, úgy tudom, önöknél is. A kamatok inkább lefelé mozdulhatnak, nem felfelé. És a gazdaság az euróövezetben lelassult kicsit – Európában másutt is tudtommal –, de nem fordult recesszióba, és a foglalkoztatottság is jól teljesít. Ez egy elég jó eredmény.

A kiber-ellenállóság a fő védvonal

Összehasonlítva az elmúlt évek kihívásait a maiakkal, mi a különbség?

Két példát mondok az elmúlt évekből. A Covid idején azt kellett biztosítanunk, hogy a bankok működési gyakorlatai képessé tegyék őket az ügyfeleik kiszolgálására, miközben az utóbbiak nehéz helyzeteken mentek keresztül. Ez működött. Később az EU bizonyos részein, és különösen ebben a régióban azt kellett megoldani, hogy az Ukrajnából érkező menekültek hozzájuthassanak a pénzügyi szolgáltatásokhoz, miközben a szankciók miatt másokat ki kellett zárni belőle. Ez is működött. Előretekintve: a növekvő aggodalom és a figyelem középpontjában áll a kiberkockázat. Egyik ágon ez kiberbűnözés, amely támadásokon keresztül érkezik, a másik ágon pedig csalás, amikor a bűnözők a pénzre mennek. A harmadik aspektus a működési ellenálló képesség, ami megtartja erősnek a szolgáltatókat, miközben a szolgáltatások használata egyre intenzívebb. Ezek nagy kihívások.

Magyarország újra EU-elnök. Vannak az EBA-nak tervei, amelyeket a magyar EU-elnökség idejében és talán a segítségével valósítanának meg? A másik oldalon: a magyar elnökség fókusza a versenyképesség javítása, ehhez hozzájárulhat a bankhatóság is? Most miért érkezett Budapestre?

A végén kezdve: a felügyeleti tanács egyszer egy évben Párizson kívül tartja a stratégiai napját, ez van most Budapesten: a felügyeletek közép- és hosszú távú megfigyelési kihívásait vitatjuk meg. Októberben pedig fogyasztóvédelmi napot tartunk itt, széles hallgatóság számára: mintegy 500 résztvevőre számítunk. A technológia ebben a témakörben is az egyik legfontosabb kérdés, amely érinti a fogyasztókat. A magyar elnökségre nagy várakozásokkal tekintünk, két okból. Az első az időzítés, hiszen az európai (parlamenti és bizottsági) ciklus kezdetén kerül rá sor, és ez egy nagyon fontos időszak abból a szempontból, hogy mi következik az ezutáni években. A másik ok a témák. Az a világos percepció, hogy Európának több Európát kell építenie, hogy megbirkózhasson a kihívásokkal, több területen. Nyilvánvalóan az egyik a versenyképesség, és ehhez nagyon sok köze van a hatékony pénzügyi rendszernek. Ebben két prioritást nevezhetek meg. Az egyik: nagyobb tőkepiacokat kell építenünk, és a szabályozóknak kulcsszerepük van ebben. Rengeteg pénz van bankbetétekben, de ezt a pénzt munkára kéne fogni. A másik: integráltabb belső piacot kell létrehoznunk ehhez.

A politika és a technológiai változás kockázati térképei

Előretekintve: nem látjuk az ukrajnai háború végét, fontos választásokat tartanak idén a világban – az egyik pont Franciaországban volt a hét végén –, és a politika villámsebesen változik a világban és Európában. Hogy birkózik meg az európai bankrendszer ezzel a forgataggal és kiszámíthatatlansággal?

– Amikor az EBA-ban a jövőt fontolgatjuk, egy kockázati térképet elemzünk. A geopolitikai kockázat nagyon, nagyon magas. Azt kell figyelnünk, hogy az egyes kockázatok hogyan materializálódnak, illetve milyen következményekkel járnak. Más-más kockázat más-más következményekkel jár. Az egyik figyelt blokk, amit említettem, a kiberfeszültség, a kiberbűnözés. Azt már látjuk, hogy a kibertámadások fokozódnak. Eddig nem volt komoly a következmény, a bankrendszer erősnek bizonyult, de annak is kell megtartani. A második blokkban figyelnünk kell, hogy a geopolitikai kockázatok milyen fragmentációhoz vezetnek. Ez pedig nagyon bankspecifikus lehet. Például, ha francia bank vagy, akkor rád a francia választásnak lehet hatása. Tehát a bankokat megkérdezzük a maguk kockázatairól, szcenárióelemzéséről, hogy hogyan reagálnának. Van, amikor ez lehet drasztikus, például bizonyos területről kivonulok, de lehet, hogy mondjuk 2 százalék helyett 1 százalékkal növelem az üzletemet egy bizonyos szegmensben. Ezeket kell elemeznünk. A másik, a hagyományos terület, hogy azt nézzük meg, egy fejlemény hogy érinti a gazdasági változókat, a növekedést, a munkanélküliséget, bizonyos pénzügyi vagy reáleszközöket. Jelenleg nagyon figyelünk a kereskedelmi ingatlanokra az unió egyes részein, ahol jelentős hitelezés történt, nem banki szereplők által, és ez egy aggasztó terület.

Visszatérő a kibertámadások témája. Ez azért rendszerkockázat, mert sok pénzt érinthet, vagy mert sok embert?

Is-is és annál is több. A harmadik dolog, hogy ez egy új helyzet. Nem úgy, hogy eddig nem volt ilyen, hanem a digitális gazdaság nem volt még soha ilyen komplex. A negyedik, hogy sokkal szórtabb: rengeteg a kiszervezés olyan szereplőkhöz, akik nem feltétlenül szabályozottak. Emellett a támadások jelentős része kormányzati szereplőket ér. A kiberkockázatok sokféleképpen materializálódhatnak. Előfordulhat, hogy egyszerre nagyon sok embert érint. Lehet, hogy nagyon sok pénzt veszítesz. És az is lehet, hogy egyszerűen elveszted a képességedet, hogy megértsd a rendelkezésedre álló információkat. Mondjuk, a bank vagy az elszámolóház rendszerei helytelenek, és nem tudom, mennyi pénzem van a bankban, vagy hogy kinek van pénze a bankban. Szerencsére – lekopogom – eddig a következmények nem voltak hatalmasak.

Új információkat és eszközöket gyűjt a bankhatóság a védelemhez

A nemzeti felügyeletek természetesen követik a fejleményeket, de az EBA-nak is megvannak már erre az eszközei? Ez fontos, hiszen a kiberbűnözés is nemzetközi.

Ennek két oldala van. Egy része nem specifikusan a pénzügyi rendszert érinti a kiberfenyegetésnek, hanem a gazdaság egyéb részeit, akár az olyan stratégiai szektorokat, mint a szállítás vagy az energetika, vagy a tágabban vett kiberbiztonságot, amelyek inkább a védelmi hatóságok és a hírszerző szolgálatok területei. Speciálisan a pénzügyi szektort érinti a működési ellenálló képesség, hogy a rendszer működése robusztus. Az ezt fenyegető kiberincidensek kezelésére született Európában a DORA (Digital Operational Resilience Act) nevű szabályozás, ami most fog életbe lépni, és jogköröket biztosít az EBA-nak… Ez a felügyelet 2025 januárjától indul, és nagy lépést jelent. Nem a bűnözésről szól, hanem az ellenálló képességről.

Az EBA nemrégiben tett közzé egy dokumentumot a csalás új módozatairól. Milyen intézkedéseket javasolnak az ügyfelek és a bankok védelmére?

Ez egy kiváló példája, hogyan vezet a digitalizáció új helyzetekhez. Főképp a fizetések területéről van szó, hogyan használjuk a hitelkártyánkat, a digitális devizánkat. Megfigyelhettük, ahogy a technológia fejlődik, úgy fejlődik a bűnözés is. Ezt figyelemmel kell követnünk. A digitális fizetéseket hitelkártyákkal például a két PSD (payment services directive) direktíva regulálja, ez szabályozza a PIN-kód használatát, ami növelte a biztonságot. De új fizetési formák születnek, ezért tettünk közzé egy véleményt áprilisban. Az új szabályozásnak a csalások új területeit kell regulálnia, és van még egy dolog, ami a fogyasztók nagyon általános aggodalma. Tisztázni kell, ki a felelős a csalásért. Az a percepció, hogy a bank, de lehet a technológiai cég is, a telefonvállalat, a fizetésre használt API, és az is lehet hogy maga a fogyasztó csinált rosszul valamit. Ezt tisztázni kell. Az egész alapja a bizalom. Hogy a tranzakciók védettek és dokumentáltak. Ezt figyelnünk kell.

Milyen konkrét programok futnak a kiberbűnözés ellenében?

Már említettem a DORA-t, ami ahhoz teremt kereteket, hogy felügyelni tudjuk a bankokat és a szolgáltatóikat. A másik a kriptovalutákra vonatkozik, ezen belül is az úgynevezett stabildevizákra, amelyek száz százalékban tartalékkal fedezettek. Ez a program a MICA (Markets in Crypto Assets), ami júliustól lép életbe.

A nagy digitális platformok nagyobb kihívás, mint a fintech

A fintech vállalatok területén látnak kihívásokat?

Amikor fintechre gondolunk, az általában a banküzletbe érkező technológiáról szól. Ez nem feltétlenül új, és nem feltétlenül rossz. Attól függ, hogyan használják. Az idő elteltével azt láttuk, hogy a fintech cégek egyre többet működnek együtt a hagyományos intézetekkel, a bankokkal. És ez megbízhatónak bizonyult. Előretekintve az a fontos, hogy a fogyasztónak legyen egy jó képe az üzleti modellről, és hogy milyen szolgáltatást kap a cégtől. A jövőben két nagy kérdés merül fel. Az egyik, hogy a nagy platformoknak – nem a kis fintech cégeknek – mi lesz a szerepük a pénzügyi szektorban. Ezt erősen figyelnünk kell, ha ellenálló képességet akarunk, versenyt és pénzügyi stabilitást. És itt vannak még a legújabb technológiák. Nem azt mondanám, hogy a mesterséges intelligencia egy nagy ismeretlen, hiszen már létezik, hanem hogy a használatának a következményeit még nehéz tisztán látni.

Milyen nagy platformokra gondol?

Mint a Google, az Amazon, azok, akik közvetítő alapszolgáltatást nyújtanak a pénzügyi iparban. A fizetésekben az Apple Pay is egy nagy platform. Mondok példát: amit mi figyelünk, az a „white labelling”, azaz a fehér címkézés, amikor ezeken a digitális platformokon keresztül egy már létező pénzügyi terméket egy új címke vagy márka alatt kínálnak. De persze aki a háttérből adja a pénzügyi terméket, az egy hagyományos intézmény, bank vagy biztosító.

A bankok tőkebiztonságát rendezni hivatott Basel III. története csak nem akar véget érni, csúszás van a bevezetésében, és az amerikaiak még nagyobb halasztás mellett lobbiznak. Nem veszélyes ez, ha egyszer szükség van a nagyobb szigorra?

Úgy gondoljuk, ez egy jobb rendszer a jelenleginél, és ha jobb, akkor minél előbb életbe lép, annál jobb. A Basel III. a véglegesítés, sok javítást már bevezettünk. Európa már jóváhagyta, 2025 januárjában kellene érkeznie, és az a bizonytalanság, hogyan fogja bevezetni nemcsak az USA, hanem az Egyesült Királyság is. Emiatt az Európai Bizottság bejelentette, hogy a piaci kockázatot érintő rész, az FRTB (Fundamental Review of the Trading Book) bevezetését elhalasztják legalább egy évvel. Boldog-e az EBA? Nem, mi a korai bevezetést támogatjuk. De megértjük, hiszen a piacok nyitottak, a nagy bankok közt sok a globális interakció, tehát fontosak az egyenlő feltételek. Reméljük, a bevezetésre mielőbb sor kerül.

Európának munkára kell fognia a pénzt

A keleti EU-tagok bankrendszerei különböznek még valamiben a nyugatiaktól?

Az európai bankrendszert egészében robusztusnak látom, jó tőke- és likviditási szintekkel. Ez erre a régióra is igaz. A tapasztalat az volt, hogy bár az elmúlt két-három évben a geopolitikai feszültségek ezt a régiót jobban érintették, mint Nyugat- vagy Délnyugat-Európát, de pénzügyileg stabil maradt. Vissza kell térnünk a Tőkepiaci Unió (Capital Markets Union) ügyére, ami viszont nem csak ezt a régiót érinti. Arányaiban nagyon jelentősek a betétekbe helyezett megtakarítások. Ahogy az idő halad, valószínűleg felmerül a megtakarítások diverzifikálása és a tőkepiacok fejlesztése. A bankok mérlegében nagy az államkötvények mennyisége is. Szintén felmerülhet majd, hogy ezt a magánszektor beruházásaiba és a tőkepiacokra csatornázzuk. De összességében a rendszer robusztus. 

Az interjú angol nyelvű verziója itt olvasható.