késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ferencz Orsolya: közös európai szabályozásra van szükség az űrkutatásban
Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szombaton az Országházban.
Ferencz Orsolya a Coreper I-nagyköveteknek (az európai uniós tagországok állandó képviselőinek helyettesei) tartott előadásában bemutatta a magyar űrkutatás történetét, majd részletesen ismertette a 2021-ben indult Magyar űrkutatási stratégiát, valamint a legutóbbi magyar űrhajósjelöltek kiválasztásának folyamatát.
Beszámolója szerint:
Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), az elmúlt hat évben az ESA több száz szerződést kötött magyar vállalatokkal.
Az európai országok nem űrkutatási nagyhatalmak, ezért Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén, hogy felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával – mutatott rá Ferencz Orsolya.
Míg 2015-ben hétmillió eurót költött Magyarország űrkutatásra, addig idén már több mint 25 millió eurót
– közölte a miniszteri biztos.
Az Európai Világűrpolitikai Intézet (ESPI) is egyértelművé tette, hogy az összeurópai GDP 3 százalékát űrkutatásra és más tudományos/kutatási ágazatokra kell költeni – jegyezte meg.
A Hungarian to Orbit (Hunor) magyar űrhajósprogramról elmondta:
több mint 200 jelentkezőből választották ki egy hosszú folyamat során azt a négy jelöltet, akik közül a kiképzés végére ketten maradtak, ők az Egyesült Államokban folytathatják a felkészülést.
A miniszteri biztos szólt a UniSpace űrtudományi szakirányú továbbképzési programról is, amelyben 21 magyar egyetem vesz részt, és amelyben ősztől már angol nyelven is elérhetők lesznek képzések. A magyar űrprogram során nemcsak a kutatás-fejlesztés és az űrhajósok képzése a fontos, hanem az erről való kommunikáció és a fiatalok megcélzása, motiválása, az űrkutatás iránti érdeklődésük felkeltése is.
Az űrhajósjelöltek kiválasztási folyamata, egészségi és pszichés állapotuk felmérése, erősítése
A jelöltek részt vettek pszichometriai és pszichológiai felmérésen, repülő és űrorvosi alkalmassági vizsgálaton, izolációs tréningen, vízi és szárazföldi túlélési megmérettetésen, valamint bizonyítaniuk kellett műszaki és/vagy tudományos beállítottságukat – ezt már Nagy Klaudia Vivien, az űrhajósjelöltek egészségügyi megfigyeléséért felelős csoport operatív vezetője mondta.
A fizikai és pszichés kiképzés mellett különösen fontos volt a kommunikációs képességeik erősítése, mivel a programot népszerűsíteniük kellett a rádióban, a televízióban és iskolai előadások során is – tette hozzá Schlégl Ádám volt űrhajósjelölt, kutatásfejlesztési specialista.
Az űrverseny nagy kérdése: vajon kié lesz a Hold?Az államok mellett magáncégek is betársultak a modern űrversenybe, ez pedig számos kérdést felvet a jövővel kapcsolatban. Nem titok, hogy több ország is – mint az Egyesült Államok – együttműködik magánűrközpontokkal, ami nagy lehetőségeket rejt magában. Ha sikerül állandó emberi jelenlétet létrehozni a Holdon, már nem is lesz kérdés, hogy a következő megálló a Mars lesz. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.