Hogy taszította Emmanuel Macron a tönk szélére a francia gazdaságot?

Franciaország következő kormányának évente több mint 15 milliárd euró  többletbevételt vagy megtakarítást kell találnia ahhoz, hogy eleget tegyen az Európai Unió követelményeinek – értesült a Bloomberg az ügyhöz közel álló személyektől. A francia gazdaság ekkora többletet képtelen összehozni, a megszorításoknak viszont nem lesz meg a kellő politikai támogatottsága.

Bruno Le Maire jelenlegi pénzügyminiszter hiába esküdözik, hogy hivatalából való távozásakor az államháztartást stabil pályán fogja hagyni, ez egész egyszerűen a lehetetlen vállalkozás kategóriájába tartozik. Macron hiába próbálkozik azzal, hogy az Új Népfronttól pártokat elcsábítva összehozzon egy törékeny koalíciós kormányt, borítékolható, hogy annak tagjai nemhogy nem támogatják a nadrágszíj meghúzását, de épp ellenkezőleg: a kiadásokat szeretnék növelni. 

Az amerikai hírügynökség megismert egy dokumentumot, amelyet az Európai Bizottság a múlt hónapban küldött Párizsnak. Ebben az szerepel, hogy

Ez a következő hét év alatt kicsit több, mint az adott évi GDP 0,5 százalékát jelentené átlagosan.

A brüsszeli elemzés tulajdonképpen a nyitánya annak az alkudozásnak, amelyet a francia kormány kénytelen majd folytatni az EU-val. Az ország egyike volt azon uniós tagországoknak, amelyeket júniusban megrovásban részesítettek, mert megsértették a blokk költségvetési szabályait, és most olyan ellenőrzési rendszer hatálya alá tartoznak, amely szankciókat vonhat maga után.

Lehetetlen lesz spórolni a költségvetésen

Macron előrehozott választásait követően nehéz feladat lesz bármilyen kiadáscsökkentésről megállapodni. A baloldali szövetség megnyerte a szavazást, de nem szerezte meg a törvényhozók többségét, így a költségvetési politikával kapcsolatos nézeteltérések miatt a parlament tetszhalotti állapotban van – lesz. A leköszönő – bár ügyvezetőként ki tudja, meddig még a hatalomban maradó – kabinet vállalta a kiadáscsökkentéseket, Le Maire csütörtökön további 10 milliárd eurós megtakarítás részleteit ismertette.

Még Macron választások előtt sietve összetákolt koalíciójának programja is évente mintegy 21 milliárd euróval növelné a hiányt – áll az Institut Montaigne agytröszt elemzésében. 

Csütörtökön Le Maire közölte, hogy a következő kormánynak be kell tartania az EU költségvetési szabályait, hogy biztosítsa nemzetközi hitelességét. Ez azt jelenti, hogy szigorúan ragaszkodni kell a meglévő hosszú távú tervhez, amely idén a GDP 0,8 százalékának, 2025-ben 1,2 százalékának, a következő két évben pedig 0,5, illetve 0,7 százalékának megfelelő kiigazítást irányoz elő. 

– mondta Le Maire. „Ez az egyetlen alternatíva, ennek hiányában nagyon erős piaci reakciónak tennénk ki magunkat” – tette hozzá.

A miniszter a jövő héten Brüsszelben lesz, ahol az EU által indítandó túlzottdeficit eljárásról tárgyalnak – közölte a pénzügyminisztérium egyik tisztviselője. 

Párizs hosszabb időt kér a költségvetési hiány kordában tartására, négy évről hét évre szeretné meghosszabbítani a költségvetési hiánycél alóli felmentést. 

A kiadásokat csökkentő intézkedések közé tartozik a munkanélküli-biztosítási rendszer reformja, amelynek végrehajtása esedékes volt. A miniszterelnök azonban a parlamenti választások első fordulójának éjszakáján felfüggesztette a változtatások végrehajtását. 

Az igazság pillanata

Az időhorizont meghosszabbítása nélkül drasztikusabban kellene csökkenteni a büdzsé kiadási oldalát. A Bruegel brüsszeli gazdaságkutató becslései szerint a szükséges kiigazítás négyéves forgatókönyv esetén a GDP 0,94 százalékát, hétéves távon pedig 0,54 százalékát tenné ki.

A kötvénybefektetők számára Franciaország költségvetési pályája kulcsfontosságú egy olyan időszakban, amikor az ország adóssága már meghaladja a GDP 110 százalékát, és folyamatosan növekszik. A francia államkötvények hozamprémiuma a német papírokhoz képest már most megszaladt, 

Az igazság pillanata ősszel jön majd el, addigra talán eldől, hogy lesz-e egyáltalán parlamenti többséget maga mögé állítani tudó kormánya Franciaországnak. A nyári szünet miatt azonban addig igen rövid az idő, holott az őszi hónapok folyamán nagyon sűrű lesz a menetrend.

• Szeptember 20. – be kell nyújtani Brüsszelnek a középtávú költségvetési terveket,
• Szeptember 20. – a DBRS Morningstar közli a francia adósság besorolásának esetleges változását,
• Október 11. – a Fitch Ratings véleményt mond az adósság besorolásáról,
• Október közepe – be kell nyújtani a 2025-ös költségvetési törvényt Brüsszelnek,
• Október 18. – a Scope Ratings véleményt mond az adósság besorolásáról,
• Október 25. – a Moody’s véleményt mond az adósság besorolásáról,
• November 29. – az S&P Global Ratings  véleményt mond az adósság besorolásáról.

A francia gazdaság nem bír el adóemeléseket

A vitába beleszól a francia jegybank is. François Villeroy de Galhau, a központi bank kormányzója szerint az ország nem engedheti meg magának, hogy tovább növelje a hiányt, de azt sem, hogy több adóval terhelje a vállalatokat. 

– mondta a jegybankár csütörtökön a Franceinfo rádiónak. „Az üzleti vezetők azt mondják nekünk, hogy aggódnak a vásárlók kiváró magatartása miatt, akik a költekezés helyett a megtakarítást választják, a beruházások késleltetése és a munkaerő-felvétel befagyasztása miatt – tette hozzá.