Magyarország az EU-kínai együttműködés motorja lenne
A magyar EU-elnökség keretében csütörtökön megrendezték az első, magasszintű konferenciát a turizmusról, amelynek témája az európai és a kínai kapcsolatok építése. A konferencia megnyitóján beszédet mondott Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, Gong Tap, Kína magyarországi nagykövete és Amaryllis Verhoev, az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (GROW) megbízott igazgatója.
Könnyid László beszédében elmondta, hogy az európai uniós elnökség az adott tagország turizmusának mindig kedvező, hiszen ilyenkor az ország előtérbe kerül mind a közbeszédben, mind pedig az üzleti kapcsolatokban.
Az EU-ban lassabb a visszaépülés a kapcsolatokban a Covid után, még nincs meg az a kiépült kapcsolatrendszer, ami megvolt 2019-ben.
Magyarország EU–kínai együttműködés motorja lenne
A vezető szerint a turizmus a gazdaság motorja lehet, amit Magyarország is jól tud. A magyar elnökség programjában megmutatkozik a turizmus fontossága, azonban a kormány azt már korábban is kiemelten kezelte. Mint mondta, a pandémia után Magyarország gyorsan lépett a koronavírus-járvány után, egyike volt az első uniós országoknak, amelyek már 2023 fogadott kínai turistacsoportokat.
Tavaly 110 ezer kínai 315 ezer vendégéjszakát töltött itt, ami majdnem háromszorosát jelenti a korábbinak. Idén nyárig 76 ezer kínai turista érkezett, akik összesen 210 ezer éjszakát töltöttek hazánkban.
A vezérigazgató szerint az EU elnökség alatt jobban meg tudjuk mutatni magunkat. Az MTÜ vezetője kiemelte, hogy az előrejelzések szerint az érkezések száma tovább fog emelkedni.
A vezérigazgató meggyőződése, hogy Magyarország régiós helyzetelőnyre tehet szert.
Megemlítette, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek júliustól hét kínai várossal lesz összeköttetése, ami azt jelenti, hogy Közép-Kelet-Európában Budapest rendelkezik a legtöbb kínai várossal kapcsolattal. A turisztikai emberek feladata, hogy a járatokon elegendő utas legyen. Legfeljebb félmillióan érkezhetnek ezekkel a járatokkal.
Habár a turistacsoportok még mindig érkeznek Európába, egy új trend is kezd kialakulni, mégpedig az, hogy a fiatalabb korosztály is elindult azokba az országokba, amelyekkel Kínának erősebb a gazdasági kapcsolatrendszere. Ők leginkább egyedül érkeznek, jól költenek és vagyonosak.
Magyarország, amely Kínával idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulóját, az EU–kínai együttműködés motorja kíván lenni.
Szerinte fokozni kell a zöld és digitális átmenetet és az olyan új technológiák alkalmazását, mint a mesterséges intelligenciát. A szakértő megemlítette a digitális fizetéseket, azaz azt a technológiát, amely lehetővé teszi, hogy európaiak Kínában, a kínaiak pedig Európában egyszerűen fizethessenek.
Gong Tap, Kína magyarországi nagykövete is arról beszélt, hogy a turizmus az együttműködés előmozdítója. Kiemelte, hogy Magyarországgal már hosszúra visszanyúlik a kapcsolat, idén pedig megkezdte működését a Budapesti Kínai Kulturális Központ, valamint sikeresen megrendezték a kínai turisztikai hetet.
Kína más országokra is nyitott, Olaszországgal, Görögországgal és Spanyolországgal turisztikai évet szervezett, míg tavaly decembertől 12 európai országnak – köztük a magyar állampolgároknak – biztosít egyoldalú vízumkedvezményt két éven át.
Amaryllis Verhoev a GROW megbízott igazgatója arra helyezte beszéde hangsúlyát, hogy a turizmus az európai GDP 9 százalékát teszi ki és 20 millió embernek ad munkát. Megemlékezett arról, hogy a Covid–19 járvány a turizmust ütötte meg a legjobban az európai gazdaságban, mára azonban már pont, hogy a túlturizmus vált az egyik legfontosabb problémává.
A turizmus nem mehet helyi közösségek rovására
– jelentette ki.
Ez kihívás, amelyet a zöld turizmus népszerűsítésével kezelhetünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.