Magyarország az EU-kínai együttműködés motorja lenne

A magyar EU-elnökség keretében csütörtökön megrendezték az első, magasszintű konferenciát a turizmusról, amelynek témája az európai és a kínai kapcsolatok építése. A konferencia megnyitóján beszédet mondott Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, Gong Tap, Kína magyarországi nagykövete és Amaryllis Verhoev, az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (GROW) megbízott igazgatója.

Könnyid László beszédében elmondta, hogy az európai uniós elnökség az adott tagország turizmusának mindig kedvező, hiszen ilyenkor az ország előtérbe kerül mind a közbeszédben, mind pedig az üzleti kapcsolatokban.

Az EU-ban lassabb a visszaépülés a kapcsolatokban a Covid után, még nincs meg az a kiépült kapcsolatrendszer, ami megvolt 2019-ben.

Magyarország EU–kínai együttműködés motorja lenne

A vezető szerint a turizmus a gazdaság motorja lehet, amit Magyarország is jól tud. A magyar elnökség programjában megmutatkozik a turizmus fontossága, azonban a kormány azt már korábban is kiemelten kezelte. Mint mondta, a pandémia után Magyarország gyorsan lépett a koronavírus-járvány után, egyike volt az első uniós országoknak, amelyek már 2023 fogadott kínai turistacsoportokat.

A vezérigazgató szerint az EU elnökség alatt jobban meg tudjuk mutatni magunkat. Az MTÜ vezetője kiemelte, hogy az előrejelzések szerint az érkezések száma tovább fog emelkedni.

Megemlítette, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek júliustól hét kínai várossal lesz összeköttetése, ami azt jelenti, hogy Közép-Kelet-Európában Budapest rendelkezik a legtöbb kínai várossal kapcsolattal. A turisztikai emberek feladata, hogy a járatokon elegendő utas legyen. Legfeljebb félmillióan érkezhetnek ezekkel a járatokkal.

Habár a turistacsoportok még mindig érkeznek Európába, egy új trend is kezd kialakulni, mégpedig az, hogy a fiatalabb korosztály is elindult azokba az országokba, amelyekkel Kínának erősebb a gazdasági kapcsolatrendszere. Ők leginkább egyedül érkeznek, jól költenek és vagyonosak.

Magyarország, amely Kínával idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulóját, az EU–kínai együttműködés motorja kíván lenni.

Szerinte fokozni kell a zöld és digitális átmenetet és az olyan új technológiák alkalmazását, mint a mesterséges intelligenciát. A szakértő megemlítette a digitális fizetéseket, azaz azt a technológiát, amely lehetővé teszi, hogy európaiak Kínában, a kínaiak pedig Európában egyszerűen fizethessenek.

Gong Tap, Kína magyarországi nagykövete is arról beszélt, hogy a turizmus az együttműködés előmozdítója. Kiemelte, hogy Magyarországgal már hosszúra visszanyúlik a kapcsolat, idén pedig megkezdte működését a Budapesti Kínai Kulturális Központ, valamint sikeresen megrendezték a kínai turisztikai hetet.

Kína más országokra is nyitott, Olaszországgal, Görögországgal és Spanyolországgal turisztikai évet szervezett, míg tavaly decembertől 12 európai országnak – köztük a magyar állampolgároknak – biztosít egyoldalú vízumkedvezményt két éven át.

Amaryllis Verhoev a GROW megbízott igazgatója arra helyezte beszéde hangsúlyát, hogy a turizmus az európai GDP 9 százalékát teszi ki és 20 millió embernek ad munkát. Megemlékezett arról, hogy a Covid–19 járvány a turizmust ütötte meg a legjobban az európai gazdaságban, mára azonban már pont, hogy a túlturizmus vált az egyik legfontosabb problémává. 

– jelentette ki.

Ez kihívás, amelyet a zöld turizmus népszerűsítésével kezelhetünk.