Németország mezőgazdasága: hogy lesz termés, ha nincs utánpótlás?
Egy több mint száz állatot – köztük 30 kecskét és 60 juhot, valamint lovakat – tartó és gyümölcsöskertjében több mint 130 különböző almafajtát termesztő, 65 éves, gazdaságát 2001 óta vezető nő példáján mutatta be a Németország mezőgazdasága számára egyelőre megoldhatatlannak tűnő problémákat a Deutche Welle (DW) riportja. Dorothee Hochgürtel farmtulajdonos részmunkaidős gazdálkodó, a gyógyszeriparban is tevékenykedik, és mivel közeledik a nyugdíjkorhatárhoz, folyamatosan azt kérdezi magától, hogy „kire fogom hagyni ezt a farmot?”
Két gyermeke más pályát választott, nem érdekelte őket a gazdaság, hiába próbálta velük megszerettetni a mezőgazdaságot. Más fiatalról sem tud, aki szívesen átvenné az irányítást, ha nyugdíjba megy. Mint mondta, környezetében nem ő az egyetlen német farmer, aki azért küzd, hogy utódot találjon gazdaságához. Egy barátja átadta farmja üzemeltetését a 30 éves fiának, aki azonban nem sokkal később már a gazdaság túléléséért küzdött.
Németország mezőgazdasága: egyre nagyobb a baj
Az ágazat helyzetét jól jellemzi, hogy a német mezőgazdaság kevesebb mint 1 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, és kevésbé fontos a gazdaság, mint a szomszédos Franciaországban és Lengyelországban. „A szakképzett munkaerő hiánya a német gazdaság minden szektorában probléma” – mondta a DW-nek Reinhard Jung, a Freie Bauern (Szabad Gazdálkodók) gazdálkodói lobbicsoport politikai tanácsadója, aki szerint a mezőgazdaság különösen hátrányos helyzetben van a fiatalokért folyó országos versenyben. Ez itthon sem ismeretlen, Magyarországon is nagy gond a munkaerőhiány, azon belül is a szakképzetteké, amit az egyetemek és a szakmai szervezetek is próbálnak enyhíteni. Ilyen eszköz például Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége által indított „Legyél Te is agrárgépész!” program.
| Az agrártudományi egyetem rektora kijelentette: nem az a céljuk, hogy mindenkit felvegyenek Ami a gödöllői központú agráregyetemen megvalósult, az hiányzik az agrár-élelmiszergazdaságból – a jelenlegi problémák nagy része az integrációk hiányára vezethető vissza – derül ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorával, Gyuricza Csabával készített interjúnkból. A helyzetet nehezíti, hogy megdöbbentő mértékű az ágazatban dolgozók alulképzettsége. |
A mai fiatalok a munka és a magánélet jó egyensúlyára vágynak, a német gazdák idősebb generációi által végzett, hosszú órákig tartó, kemény munka és a szabadságolás hiánya nem jó opció számukra – mondta Jung. Azok pedig, akiknél nem családi örökség a farm, egyre nehezebben vásárolnak vagy akár bérelhetnek termőföldet az elmúlt évtizedben meredeken emelkedő árak miatt. A cikk szerint a 2009-es pénzügyi válságot követő földspekuláció és a multinacionális élelmiszeripari konszernek megnövekedett érdeklődése a termőföldek iránt megakadályozza az árak újbóli esését.
A klímaváltozás a kisebb gond
A klímaváltozás is egyre jobban aggasztja a gazdálkodókat. Jung azonban nem lát összefüggést a klímaváltozás és a fiatalok mezőgazdasági munkavállalási hajlandósága között. A gazdálkodók számára elriasztóbbnak tartja az Európai Unió agrárpolitikája részeként az uniós mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele érdekében létrehozott hatalmas mértékű bürokráciát.
„Arra jöttem rá, hogy nagyon sok fiatal azért akar mezőgazdasággal foglalkozni, mert szeret gazdálkodni. De a fenntarthatóságra vonatkozó szabályozást a mezőgazdaságban olyan politikusok hozzák meg, akik szerint a mezőgazdaság rossz, mert szennyeznénk a környezetet” – mondta Christina Vogel, a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) munkatársa. Szerinte „kihívás” a mezőgazdasági karrier megkezdése.
Panu Poutvaara közgazdász, a Müncheni Egyetem Leibniz Gazdaságkutató Intézetének munkatársa szerint a munkakörülmények és a fizetések az a két elsődleges probléma, amelyek miatt a fiatalok nem a mezőgazdasági pálya mellett döntenek. Úgy véli:
Nem meglepő, hogy a fiatalok jobban fizető pályát választanak.
De a mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány általános gazdasági hatása kicsi lesz.
Azok a problémák, amelyekkel a német gazdálkodók mostanában szembesülnek, idén télen kerültek a közfigyelem középpontjába. Farmerek ezrei zárták el traktoraikkal az utcákat Berlin fővárosában, az ellen tiltakozva, hogy a kormány csökkenteni akarta a gázolaj agrártermelőknek járó állami támogatását. A tiltakozások csak részben voltak sikeresek.
A riportban fiatalokat is kérdeztek Bonn utcáin. Akadt olyan válaszadó, aki csak annyit tudott a szakmáról, hogy bizonytalan, és „sok munkának hangzik”, egy fiatal pedig nő azt mondta, hogy
egy fejlett országban jogos a munka és a magánélet egyensúlyának vágya. Emellett már túl vagyunk az ipari forradalmon, úgyhogy nem hiszem, hogy valaha is karriernek tekintettem volna a mezőgazdaságot.
A német mezőgazdaság üzemszerkezete egyébként hűen tükrözi a piaci kihívásokat, a klímaváltozás, a kiöregedés, a költségemelkedések, a szigorodó szabályok, az ellenük hangolt fogyasztók mind-mind fokozzák a koncentrálódás természetes ütemét – hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ, Elemzés vezető agrárszakértője. Egy, a Topagrar által közölt piaci helyzetkép szerint 2023-ban 255 ezer mezőgazdasági vállalkozás működött Németországban, amelyek összesen 16,6 millió hektárt műveltek. Míg a mezőgazdasági üzemek száma az ezredforduló óta csaknem 45 százalékkal esett vissza, addig a mezőgazdasági terület csak 3 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. Ennek eredményeként az egy gazdaságra jutó átlagos megművelt terület meredeken emelkedett: a 2000-es 37,2 hektárról 2023-ra 65 hektárra.
Kevesebb a gazda
Ez pedig hasonló folyamat, mint ami Magyarországon is lejátszódik, hiszen itthon 2023-ban 7800 gazdasággal volt kevesebb, mint 2020-ban. Az üzemek 85 százaléka Németországban 100 hektár alatti területen gazdálkodik, és számuk dinamikusan csökken. Az 5 hektárnál kisebb üzemek száma 2010-hez képest
- 27 százalékkal esett vissza,
- az 5 és 10 hektár közöttieké 6 százalékkal,
- a 10 és 20 hektár közöttieké 20 százalékkal,
- a 20 és 50 hektár közöttieké 23 százalékkal,
- míg az 50 és 100 hektár közöttieké 19 százalékkal.
Az innen kieső kisüzemek leginkább a 200 és 500 hektár közötti méretben kötöttek ki, azok száma ugyanis 37 százalékkal nőtt 2010 és 2023 között. Az 500 és 1000 hektár közötti tartományban is nagy – 22 százalékos – növekedés volt, míg az 1000 hektár feletti üzemek száma 2 százalékkal, 1470-re mérséklődött.
A száz hektárnál nagyobb üzemek száma tehát növekszik, és tavaly a gazdaságok 15 százaléka művelte a mezőgazdasági terület 63 százalékát
– áll Fórián elemzésében.
A DZ Bank előrejelzésében azt várja, hogy a németországi konszolidáció felgyorsul, és 2040-re mindössze 100 ezer farm lesz az országban. Pedig az elmúlt időszakban inkább lassulást tapasztalhattunk, hiszen 2000-hez képest 44, 2010-hez viszonyítva 15, 2020-hoz képest pedig 3 százalékkal kevesebb a 2023-as adat.
A mezőgazdaságban dolgozók száma is csökkent, 2020-ról 2023-ra mintegy 7 százalékkal, 62 ezerrel. Egy mezőgazdasági vállalkozás átlagosan 3,4 dolgozót foglalkoztatott, míg 2020-ban 3,6, 2010-ben pedig 3,7 dolgozó volt ez az érték. Fontos mutató az állattartók számának alakulása. 2023. március 1-jén 161 700 vállalkozásban tartottak állatokat, ami 2020-hoz képest mintegy 4 százalékos, azaz 7100 állattartó telepes csökkenésnek felel meg.
Eközben az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma 2023-ban 28 700 volt, ami jelentős, 10 százalék körüli növekedés a 2020-as mezőgazdasági összeíráshoz képest. Az ökológiai gazdaságok tehát már az összes mezőgazdasági vállalkozás körülbelül 11 százalékát tették ki. Az ökológiai gazdálkodással megművelt terület szintén nőtt 2020-hoz képest, mintegy 1,85 millió hektárra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.