Roberta Metsola lett ismét az Európai Parlament elnöke

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke kedden bejelentette, hogy hivatalosan megkezdődött a tizedik parlamenti ciklus. Az Európai Parlament 720 újonnan megválasztott képviselője Strasbourgban gyűlt össze a nyitó plenáris ülésre.

Az új összetételben ma először ülésező parlamentben Metsoláról szavaztak, aki ismét az Európai Parlament elnöki posztjára pályázott. Metsola asszonyt a legfiatalabb személyként, 43 évesen választották meg erre a posztra; 2022-ben vette át a vezetést, miután David Sassoli volt elnök meghalt. Ő az első máltai és két évtizede az első nő, aki elvállalta ezt a szerepet. 

– mondta a keddi plenáris ülésen Metsola.

Bár a baloldal állított egy kihívót, a spanyol Irene Monterót, ajánlata csupán szimbolikus, és nem akadályozta igazából azt, hogy a hivatalban lévő elnököt újraválasszák. A parlament végül nagy többséggel bizalmat szavazott a keddi ülésen Roberta Metsolának, már az első szavazás során, így további fordulókra nem is volt szükség.

Első ciklusát beárnyékolta a Katargete-ügy

Metsola, a Máltai Nacionalista Párt tagja, első ciklusának nagy részét egy vesztegetési botrány következményeivel töltötte, ahol több törvényhozót őrizetbe vettek, majd később megfosztották őket mentelmi joguktól egy belga rendőrségi nyomozás részeként. A Katargate-nek nevezett ügyben folyó nyomozás elakadt, ami arra késztette Metsolát, hogy javaslatot tegyen új szabályok megalkotására, hogy átláthatobbá tegye a törvényhozók munkáját és kapcsolataikat a külföldi hatalmakkal, lobbistákkal és más kívülállókkal.

Regnálása idején a parlament határozott hangon szólalt meg abban is, hogy jogállamisági aggodalmak miatt pénzeket tarsanak vissza Magyarországtól. „Az emberek tőlünk fognak keresni iránymutatást – mondta Metsola a keddi titkos szavazás előtt. – Legyen szó az értékeink és a jogállamiság melletti kiállásról, vagy arról, hogy Ukrajnának erős szószólói maradjunk” – mondta.

Metsola megígérte, hogy továbblép a parlamenti működés átláthatóságának kérdésében, beleértve annak megakadályozását, hogy az EU végrehajtó ága önkényesen helyettesítse az egyes biztosok meghallgatását. A parlament külön ideiglenes törvényhozó bizottságokat állíthat fel a több testület feladatkörébe tartozó javaslatok kezelésére, az uniós költségvetést érintő valamennyi jogalkotási javaslat pedig független költségvetési értékelésen eshet majd át.

Ursula von der Leyen ügye nem lesz ilyen sima

Ursula von der Leyen újraválasztása az EU befolyásos végrehajtó testületének elnökévé – amiről a csütörtöki szavazáson döntenek – időközben sokkal ingatagabbnak tűnik, és néhányan megkérdőjelezik, vajon maga Metsola nem lenne-e tetszetősebb jelölt a szerepre.

A parlament július 18-án ül össze, hogy szavazzon Ursula von der Leyen EU-bizottsági elnökjelöltről. „Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy döntött, hogy nem bizottsági tagok, hanem magas rangú köztisztviselők képviselik őt a Magyarország elnöklete alatt tartandó informális találkozókon” – közölte Eric Mamer, az Európai Bizottság főszóvivője a közösségi oldalán közzétett nyilatkozatában. Az uniós soros elnöki posztot betöltő Magyarország által tervezett informális üléseken az Európai Bizottság tagjai nem vesznek részt, helyettük rangidős közszolgák érkeznek majd –  tette hozzá Eric Mamer. 

Von der Leyen döntése Orbán Viktor magyar miniszterelnök „békemissziónak” nevezett látogatássorozata után született meg.