A német gazdaság második negyedévére vonatkozó első becslést kedden teszi közzé a Destatis, de elemzők nem látnak áttörést a közelmúlt enervált teljesítményében, ezt jelezte előre az üzleti bizalom újabb csökkenése, amelytől az Ifo Intézet számolt be csütörtökön.
A Scholz-kormány regnálása alatti tíz negyedévben eddig hatszor maradt 0,5 százalék alatt a GDP-mutató az előző három hónaphoz képest – bármelyik irányban. Most az elemzői becslések szerint az első negyedév 0,2 százalékos bővülési tempója is a felére csökkenhet, bár a legoptimistábbak a 0,3 százalékos növekedést sem zárják ki.
Ebből a stagnálás körüli állapotból úgy tűnik, a német gazdaság képtelen kitörni, az Európa bővülésének motorjának tekintett ország hagyományosan exportvezérelt feldolgozóipara – amely a növekedés garanciája volt évtizedeken át – nem tud lendületet szerezni.
Előbb a pandémia miatt esett vissza, majd a beszállítói láncok felszakadozása és az amerikai-kínai kereskedelmi háború áttételes hatásai érintették kedvezőtlenül, hogy aztán az orosz-ukrán háború kitörésével kezdetét vevő energiaválság és inflációs sokk a kereslet megcsappanásával párhuzamosan még nehezebb helyzetbe sodorja a gazdaság legfontosabb ágazatát.
A helyzet az orosz piac elvesztésével és az olcsó, versenyképességi szempontból kiemelten fontos orosz földgáz-beszerzési forrás kiiktatásával tovább romlott.
Most viszont az energiafüggőség felszámolásával és az árak normalizálásával új, halovány esélyt mutatkozik Scholzék számára, s ehhez az erőteljes béremelések fogyasztásserkentő hatása gyúelegyet adhat – csak tudni kell élni vele. A 2025-re szóló költségvetési tervet kemény tárgyalások után sikerült elfogadható minőségben összeeszkábálni, ez is táplálja a kilábalási reményeket.
Rossz előjel viszont, hogy Németországban a fogyasztás gyenge, az újonnan forgalomba helyezett járműveknek mindössze 12 százaléka volt elektromos hajtású az idei számok szerint, holott az arány tavaly még 20 százalékos volt.
Igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy a Scholz-kormány tavaly december közepén a költségvetést egyenesbe hozása érdekében kénytelen volt egyik napról a másikra leállítani a zöld autók vásárlásához adott gáláns támogatásokat. Az ilyen lépések meglátszanak a vezető német nagyvállalatok teljesítményén és jövőképén egyaránt. A nagyok közül
már jelezte, hogy elektromos átállási programja tarthatatlan, s azt a valós igényekhez, a realitásokhoz kell szabnia. A Volkswagen várhatóan a csütörtökön publikálandó második negyedéves beszámolójában teszi meg mindezt.
Még mindig él az a hiú remény, hogy egy nap visszatér a globalizált világ, amelyből oly sokat profitáltunk, ám ez nem fog megtörténni, s ezzel az új helyzettel nehezen barátkozunk meg
– mondta a Bloombergnek Sandra Ebner, az Union Investment vezető közgazdásza.
A gazdaság gyengélkedése túlmutat a ciklikus ingadozáson – a Bloomberg Economics kutatása szerint az ipari tevékenység 7 százalékosra becsült visszaesésének fele strukturális eredetű. Ennek ellenére egyes szakértők azt sugallták, hogy a legrosszabbnak már vége.
Tavaly októberben Holger Schmieding, a Berenberg közgazdásza azt mondta, hogy a német ipari visszaesés talán közel van a mélypontjához. A második negyedév kezdetén azonban az ipar még mindig gyengélkedett.
Áprilisban az Ifo intézet azt jelezte, hogy szerinte a gazdaság stabilizálódik, de a világgazdasági fellendülés valahogy nem segíti a német gyártókat – ezt akkor Clemens Fuest elnök „rejtélyesnek” nevezte.
Valójában a termelés ismét visszaesett, májusban pedig még tovább süllyedt, és négy éve a legalacsonyabb szintet érte el,
ekkor már Fuest is elismerte, hogy Németország általános kilátásai „meglehetősen borúsak”.
Martin Gornig, a Német Gazdaságkutató Intézet közgazdásza a technológiai patthelyzetet okolja, szerinte a régi, fosszilis technológiába már nem érdemes fektetni, dehogy mibe lenne értelmes beleölni a növekedést megalapozó fejlesztési forrásokat, az még nem kristályosodott ki. Gornig hozzátette, hogy a válságon túl tudnak lépni és akkor Németország minden bizonnyal újra európai vezető szerepet tölthet be.
Ehhez a hónap elején a kormányzat elfogadott egy növekedési tervet. A csomag a magán- és állami beruházások megerősítését és a megújuló energiák hasznosításának felgyorsítását célzó lépéseket, további adóleírásokat tartalmaz a vállalatok számára, valamint a hosszabb munkavégzésre való ösztönzést.
A kormány emellett kiterjeszti a gyártók villamosenergia-költségeire vonatkozó adókedvezményeket, és felgyorsítja a bürokrácia csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
Nem valószínű azonban, hogy a választók a 2025 szeptemberében esedékes általános választások előtt érezni fogják a program pozitív eredményeit. Ez pedig a népszerűtlenségi csúcsokat ostromló Scholz-kormány számára a véget jelentheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.