BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Nagy üzleteket készül kötni Emmanuel Macron Belgrádban

Drága Rafale vadászgépeket akarnak eladni a franciák Szerbiának.

Kétnapos látogatásra Belgrádba érkezik csütörtökön Emmanuele Macron francia elnök, többek között azzal a reménnyel, hogy sikerül egy több milliárd euró értékű megállapodást kötnie Rafale vadászgépek eladásáról. Erre meg is van minden esély, mivel vendéglátója, Aleksandar Vucic is szeretné most tető alá hozni az üzletet.

Emmanuel Macront már várják Belgrádban / Fotó: AFP

A vadászgépek eladásáról szóló azonban csak az egyike a jó néhány megállapodásnak, amelyekről tárgyalnak majd – mondta Vucic az AFP francia hírügynökségnek. 

Több ezer dolgot kell megvitatnunk. Sok egyetértési nyilatkozatot és szerződést írunk alá

– jelentette ki egy nappal a francia elnök érkezése előtt.

Erősödnek a gazdasági kapcsolatok

A hírügynökség emlékeztetett, hogy az elmúlt években folyamatosan erősödnek a gazdasági kapcsolatok Franciaország és Szerbia között, amely igyekszik Oroszország és a Nyugat között egyensúlyozni Moszkva ukrajnai inváziójának kezdete óta, és 2012 óta uniós tagjelölt.

Az immár Ferihegyen is érdekelt francia Vinci felügyeli a belgrádi Nikola Tesla repülőtér évek óta tartó felújítását, és francia csoportok építik a főváros első metróállomását és egy korszerű szennyvíztisztító telepet is. Vuk Vuksanovic belgrádi elemző szerint 

Vucic valószínűleg kulcsfontosságúnak tartja a Rafale-üzletet Franciaország jövőbeni támogatásának biztosítása szempontjából.

A Rafale az egyik legdrágább vadászgép

Az elnök úgy gondolja, hogy a francia hadiipar egyik rendkívül drága termékeként ismert Rafale-ok beszerzésével megvásárolja Macron kegyeit és politikai védelmét – állítja a belgrádi Biztonságpolitikai Központ vezető kutatója. (Az Aerotime című szaklap szerint a Rafale a világ ötödik legdrágább vadászrepülőgépe, a Dassault gyártmánya alapfelszereléssel 100-120 millió dollárba kerül.)

A Rafale a világ ötödik legdrágább vadászgépe/ Fotó: AFP

A Vezane Vijesti tudósítása szerint Szerbia 12 gépet szándékozik vásárolni hárommilliárd euró értékben. Erről áprilisban már megállapodtak, most csak véglegesíteni kell az üzletet.

A vágyott cél: a lítium

A megállapodás lenne a legújabb lépés azok sorában, amelyekkel Belgrád próbálja elnyerni Európa kegyeit. Júliusban egyezményt írtak alá az Európai Unióval az ország lítiumbányászatának fejlesztéséről, amelyet kulcsfontosságú építőelemnek tekintenek Európa zöldgazdaságra való áttéréséhez.

A bányanyitás ötletét azonban sokan ellenzik Szerbiában, a helyi környezetvédők levelet is írtak Macronnak a látogatása előtt, amelyben a segítségét kérik. A szerb környezetvédelmi szervezetek szövetsége (SEOS) szerint 

a Jadar folyó völgyében tervezett lítiumbánya súlyos környezeti kockázatot jelent

– tudósított az Agenzia Nova. Emlékeztették a francia elnököt, hogy a helyiek tömegesen tiltakoztak a projekt ellen, amelyre a német autóiparnak van leginkább szüksége, és a hatóságok letartóztatják az aktivistákat, az állami sajtó pedig támadó hadjáratot indított ellenük.

Belgrade,,Serbia,-,August,10.,2024:,A,Protestors,Holds,Up
Hiába tiltakoznak az emberek, a szerb kormány ragaszkodik a lítiumbányához / Fotó: Shutterstock

A tiltakozások ellenére a szerb kormány a nyáron visszaállította a Rio Tinto vitatott lítiumbányanyitásának 2022-ben visszavont engedélyét, és Vucic továbbra is szilárdan támogatja a projektet. 

Kijelentette, hogy az ország szívesen döntött az EU-val történt megállapodás mellett, annak ellenére, hogy a blokkon kívülről is voltak potenciális ajánlatok. „Meghoztuk a döntésünket. Az EU-t választottuk” – mondta az AFP-nek. A bánya 2028-ban nyílhat meg.

Szerb lőszer megy a Nyugaton keresztül Ukrajnába

Vucic azt is elismerte, hogy Szerbia több százmillió euró értékben adott el lőszert nyugati országoknak, amelyet valószínűleg Ukrajnába szállítottak tovább. Teszik mindezt annak ellenére, hogy 

Belgrád nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz.

Szüksége van ugyanis Moszkva és Peking támogatására, hogy a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező állandó tagjaiként megakadályozzák az ENSZ-t abban, hogy önálló államnak ismerje el Koszovót.

Elsősorban Koszovó kérdése az, ami nehezíti Szerbia uniós csatlakozását, ez ugyanis nem megy a kétoldalú kapcsolatok normalizálása nélkül. Belgrád viszont 2008 óta nem hajlandó független államnak elismerni Koszovót.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.