Horribilis összegeket pocsékolnak az amerikaiak a húszik megfékezésére – eredmény nélkül

Joe Biden azt állítja, hogy az Egyesült Államok jelenleg senkivel sem áll háborúban, a jemeni lázadók és a tények azonban nem értenek egyet vele. Az amerikai erők tavaly november óta mintegy 800 rakétát lőttek ki és hét légicsapást indítottak a húszik ellen, ami azt jelenti, hogy ez a legtartósabb katonai akció az Iszlám Állam ellen folytatott harcok óta.

Az intenzitásuk pedig várhatóan csak fokozódni fog, mert Irán feltételezhetően a csatlósait, köztük a húszikat is beveti, hogy bosszút álljon Iszmáíl Hanije, a Hamász terrorszervezet politikai vezetőjének teheráni meggyilkolása miatt.

Támadnak mindent, amit érnek

Bár a húszik állításuk szerint izraeli hajókat vesznek célba, George Wikoff altengernagy, az amerikai Központi Parancsnokság haditengerészeti erőinek vezetője szerint megtámadnak mindent, amit csak elérhetnek, már 2016 és 2023 októbere között csapást indítottak 25 kereskedelmi hajó ellen. Jól fel vannak fegyverezve, és folyamatosan kapják a katonai utánpótlást Irántól.

Az amerikai haditengerészetnek talán még nagyobb gondot okoz, hogy egyre drágább a húszik kordában tartása. Lekötnek a Vörös-tenger térségében repülőgép-hordozókat, rombolókat, cirkálókat és repülőgépszázadokat, 

„Több tízmilliárd dollár égetünk el egy olyan szervezet ellen, amelyik tulajdonképpen csak egy szedett-vedett terroristacsapat, Irán csatlósa” – idézte a Politico Mike Waltz republikánus floridai képviselőt, a fegyveres szolgálatok készenléti albizottságának elnökét.

Emésztik az amerikai készleteket

A húszik nem csupán anyagilag okoznak egyre több nehézséget az amerikai haditengerészetnek, az egyelőre végeláthatatlan misszió azzal a kockázattal is fenyeget, hogy 

A USS Eisenhower vezette csapásmérő erő kilenc hónapot töltött a Vörös-tengeren, ezalatt az amerikai erők 135 Tomahawk rakétát lőttek ki jemeni húszi célpontokra – ezeknek az ára darabonként kétmillió dollár (726 millió forint). A szakértők becslése szerint kétezer dollárba (726 ezer forintba) kerülő iráni drónokat 155 darab, egyenként 2–4 millió dollárba kerülő rakétával szedték le, ami enyhén szólva nem ár-érték arányos.

Egy 13 milliárd dollárba kerülő amerikai repülőgép-hordozó működtetése naponta 6-8 millió dollárba kerül. (Egy dollár 362,96 forint.) Az Eisenhower fedélzetéről felszálló F–18 Super Hornetek működési költsége óránként átlagosan 10 507 dollár (3,8 millió forint), a kilenc hónap alatt kilőttek 60 levegő-levegő és 420 levegő-föld rakétát, amelyeknek az ára ugyan változó, de szintén millió dollár körüli összeg lehet.

Ráadásul nagyrészt a semmiért, mivel a húszi támadások folytatódnak, sőt, egy drónnal már elérték Tel-Avivot is, egy izraeli halálát okozva, és semmivel sem biztonságosabb a hajózás a Vörös-tengeren.

Kellenek a rakéták Tajvan megvédésére

A húszik ellen használt precíziós hajóelhárító, illetve föld-levegő rakéta pedig pontosan az a típusú fegyver, amelyik kulcsszerepet játszana egy távol-keleti konfrontáció esetén, „vagyis Kína a húszi konfliktus legnagyobb nyertese” – állítja Waltz.

– figyelmeztetett.

Kína és Oroszország nem is titkolt célja véget vetni az amerikai hegemóniának és a lebontani az egypólusú világrendet, ennek a stratégiának a része az ukrajnai háború és a közel-keleti válság.

Bár az amerikaiak szerint Kína már 2027-ben készen áll Tajvan elfoglalására, és Hiszi Csin-ping elnök már nem is beszél békés egyesítésről, Peking számtalan más eszközt is bevethet a sziget térdre kényszerítésére. Ami nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok megengedheti magának, hogy horribilis összegeket fordítson a húszik kordában tartására.