Viharos vizeken az orosz gazdaság – erősítik az agrárexportot

Oroszország gazdasága egyre nagyobb kihívásokkal szembesül. A szankciók elzárták a nyugati tőkepiacok elől és a „keleti nyitással”, a veszélyes, egyirányú, újabb keletű orientációval az orosz medve kockáztatja, hogy a kínai sárkány halálos ölelésébe sodródik. Azaz Moszkvának legalább annyira érdeke az ukrajnai háború befejezése, mint a létében egyre inkább fenyegetett Kijevnek.

Kiszervezik az orosz hadiipart

Az Oroszországnak kedvező külső körülmények, a nyugati szankciós lépések legfeljebb részleges, csak hosszabb távon érvényesülő és korlátozott visszatartó ereje egyelőre lehetővé teszi a moszkvai hajó manőverezését a mind viharosabbá váló vizeken. Az oroszországi stratégiai gazdaságtervezők a hadiipari fejlesztés rövidebb távon csábító kizárólagossággal, jövedelmezőséggel kecsegtető csapdáját igyekszenek kikerülni és „kiszervezni” Észak-Koreába, Kínába, Iránba a hadiipart, a beszerzéseket.

Amelyekért Phenjannak és Teheránnak modern kettős rendeltetésű, vagy kizárólag hadiipari cikkekkel (meg nem erősített hírek szerint Irán Su-35-ös korszerű vadászgépeket kap) technológia-átadással is fizetnek. Ennek egyik előnye, hogy a tartós haszon, a technológiákat kidolgozó kutatóintézetek, a megvalósító vállalatok oroszországi földön maradnak. Ugyan az észak-koreai lőszer-szállítmányok minősége a nyugati források szerint nem jó, de tekintve, hogy roppant egyszerű technológiával előállított tömegtermékekről, főként 152,4 milliméteres tüzérségi gránátokról van szó, az oroszországi beszerzők ezeket elfogadják.

Harctéri blöffölés

Moszkva egyre gyakrabban alkalmazza ebben is a harctéri blöffölést. Azaz a kilőtt észak-koreai gránátok éppúgy süvítenek, ha jó, ha rossz minőségűek. Ha becsapódáskor nem robbannak fel, az ukránok gyanakodnak, hogy időzítve vannak. Ugyanígy az iráni–orosz gyártmányú Sahid-131/136 olcsó drónok egy részében sincs robbanófej, vagy drága elektronika. Ezek kizárólag az ukrán légvédelem kimerítését szolgálják.

Igaz, nyugati-ukrán jelzések szerint az ukrajnai fronton, oroszországi oldalon már megfigyeltek észak-koreai gyártmányú, Bulsae-4 M-2018 hosszú távú (15–25 km hatótávolságú, lézeres száloptikai kábellel vezérelt) harckocsi-elhárító rakétás páncélozott harcjárműveket. Ezekhez hasonló eszközei a fronton sem az ukrán-nyugati félnek, sem az oroszországiaknak nincsenek.

Ami a blöffölést illeti, egészében véve ez már egy másik Oroszország. Nem a Mihail Gorbacsov előtti Szovjetunió teszetosza gerontokrata vezetéssel, amely egyszerűen tehetetlenül szemlélte és kritikátlanul bevette a világtörténelem egyik legnagyobb, mindmáig felülmúlhatatlan blöffjét, Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban bejelentett, csak elegáns maketteken létező csillagháborús lépéseit. Ez a Szovjetunió belerokkant, majd belepusztult a pánikba, amit a Reagan-blöff a Kremlben kiváltott.

Felpörgetnék az orosz csipgyártást

Nem tűnik blöffnek, hogy a vlagyivosztoki székhelyű Element mega-vállalatcsoport a minap indította el az első oroszországi nagy félvezetőgyár projektjét, amely évente 140 ezer csipet bocsájt ki. Amivel 2030-ig a jelenlegi 2 százalékról 70 százalékra növelik a hazai gyártmányú csipek részesedését a felhasználói körben. Ennek jelentős részét az energetikában, elektromos járműgyártásban, a repülőgépiparban és a nagysebességű vonatközlekedés kiépítésében használják fel.

Ilja Ivanov, az Element elnöke szerint az első fázisban a hazai, a második szakaszban a baráti országok ellátásában is szerepet akarnak játszani. A mintegy húszmilliárd rubeles (nyolcvan milliárd forint) létesítési költségek fedezésére az oroszországi állami beruházási szervezet (VEB.RF) 15 milliárd rubeles kölcsönt nyújt. A GK Element csoportnak több mint harminc oroszországi tagvállalata működik.

Erősítik az agrárexportot

Moszkva ráerősített kivitele földrajzi és tartalmi diverzifikálásához. Mint a Kreml-közeli RIA Novosztyi Okszana Lutra az oroszországi agrárminiszter-helyettesre hivatkozva jelenti, az embargós intézkedések bevezetése óta 2,7-szeresére, a tavalyi évben 43,5 milliárd dollárra nőttek az orosz agráripari komplexum (APK) termékeinek export-bevételei. Ezek kétharmadát a gabonafélék, hasznos magok kivitele alkotja. Az export második legnagyobb tételét (12,4 százalék) az állati takarmányok, a harmadikat (8,1 százalékkal) a növényi-állati zsírok, olajok külföldön való értékesítése jelenti. Ezzel párhuzamosan Oroszország még 2014 nyarán megtiltotta a húsfélék, kolbászok, halak, a tenger gyümölcsei, a zöldségfélék, gyümölcsök és a tejtermékek behozatalát Amerikából, az EU-ból, Kanadából és Ausztráliából. A tilalmat legutóbb 2023 októberében hosszabbították meg.

Az agrárszektor idei első fél évben regisztrált mintegy 16 százalékos bővülése azonban nem tükröződhet a kivitelben, mert májusban kedvezőtlen betakarítási adatokat regisztráltak. Emiatt a húsfélék és a tejtermékek exportnövelésére összpontosítanak. Ez akár a belföldi kínálat rovására is mehet, figyelmeztetnek oroszországi kormánykritikus bloggerek.

– mondta az orosz parlament felsőházában Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke.