Mohamed bin Szalmán koronaherceg célja, hogy Szaúd-Arábiát a közel-keleti filmipar egyik központjává tegye. Ennek érdekében az országot ténylegesen vezető trónörökös 2018-ban feloldotta a mozitilalmat, majd elindította Vörös-tengeri Filmalapítványt, ami egy filmfesztivált és egy alapot is finanszíroz. Utóbbi 15 millió dollárt kínál afrikai vagy arab rendezők által forgatott produkcióknak.

Már a külföldi stábok is felfedezték az országot / Fotó: FILM ALULA

Az egyik kormányügynökség (Royal Commission for Al-Ula) pedig az ország nyugati részén elhelyezkedő Al-Ula városban épített fel stúdiót. Rijád évek óta a gazdaság több lábra állításán dolgozik, hogy függetlenedjen az olajexporttól. Ennek elérésére megalkotta a Vízió 2030 programot: a sivatagi királyság célja, hogy a szórakoztatóipar 2030-ra 23 milliárd dollárral járuljon hozzá a gazdasághoz.

Emiatt befektetett a videójáték-iparba és milliárdokat költ a sportra (foci, golf), továbbá a filmipart tette szélesebb körű stratégiájának egyik alappillérévé. Úgy tűnik, hogy más megalomán projektekkel ellentétben ez nem irreális: a tavaly bemutatott Kandahár nevű amerikai akciófilmet kizárólag Szaúd-Arábiában forgatták, míg

a Sárkányok Háza és a Cherry: Az elveszett ártatlanság jeleneteinek egy részét szintén az olajkirályságban vették fel.

A cannes-i filmfesztiválon bemutatott első szaúdi filmet, a Norah-t teljes egészében Al-Ula városában forgatták, amelyben kizárólag helyi színészek szerepeltek és a stáb 40 százalékát is a szaúdiak adták. Ugyanakkor hiányos az infrastruktúra, például a forgatáshoz elegendő szállodai helyet kell biztosítani, továbbá a helyi stábok tapasztalatának hiánya további akadályt jelenthet.

Hiába az olaj, csökken a gazdaság

Szaúd-Arábia gazdasága a második negyedévben 0,4 százalékkal csökkent éves szinten, ami az olajszektor 8,5 százalékos zsugorodása miatt következett be. A nem olajipari tevékenységek 4,4 százalékkal bővültek, de ez sem tudta megmenteni a közel-keleti országot. A sivatagi királyságban ez volt a negyedik egymást követő negyedév, amikor visszaesett a GDP.

Szaúd-Arábiának a költségvetés egyensúlyban tartásához 96 dollár per hordó kurzusra lenne szüksége, de egyelőre

a közel-keleti konfliktus,
a vörös-tengeri válság
és az orosz–ukrán háború

eseményei ellenére sem történik árrobbanás. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei (OPEC+) csaknem két éve visszatartják a szállításokat, hogy ezzel próbálják felhúzni az árakat, de ez sem járt sikerrel.

Így aztán érthető, hogy Rijád igyekszik függetlenedni a fekete aranytól, ezért a szórakoztatóipar mellett rengeteget költ a turizmusra, sőt: a koronaherceg az autógyártás terén is feltenné az országot a világtérképre. Azonban ezeket a projekteket sok kritika éri, ezzel szemben a szaúdi filmipar kiépítése megvalósítható ötletnek tűnik.

Több sebből vérzik a szaúdiak megalomán autós projektje

Nem úgy fest, hogy Szaúd-Arábia jó úton halad ambiciózus célja felé, hogy 2026-ra feltegye magát az autógyártás világtérképére olyan ipari nagyhatalomként, amely akkor évi 150 ezer elektromos autó előállítására lesz képes, 2030-ban pedig eléri az évi félmillió darabos kibocsátást. Mivel azonban a pénz nem akadály, előbb-utóbb garantáltan megszületik az első, valóban szaúdi villanyautó.