Nem kap harmadjára is megbízást az Európai Unió versenyjogi biztosa, Margrehe Vestager, miután a dán kormány mást kíván jelölni az Európai Bizottságba. A döntés hátterében az áll, hogy Vestager szociálliberális pártja leszerepelt a 2022-es dán választáson, így már nem tagja a kormánykoalíciónak.
A Financial Times dán kormányzati forrásai szerint nincs napirenden, hogy újrajelöljék a versenyjogi kérdéseket tíz éve felügyelő biztost, mondván, nem tartoznak neki semmivel. A tengerentúli technológiai cégeket többmilliárdos bírságokkal sújtó politikus nem lopta be magát az amerikaiak szívébe, többek között az Apple vezérigazgatója, Tim Cook és Donald Trump volt elnök is kikelt ellene. Második ciklusában azonban leáldozásnak indult csillaga az ítéleteivel szembeni jogi támadások árnyékában, miközben Franciaország megakadályozta, hogy az Európai Beruházási Bank élére nevezzék ki.
Vestager 2011-ben került a dán politika előterébe, amikor a koalíciós tárgyalások után gazdasági és belügyminiszter lett, mely pozíciójának köszönhetően az egyik motorjává vált az európai bankunió létrehozását célzó erőfeszítéseknek.
Versenyjogi biztosként gyorsan a közösség trösztellenes szabályainak keménykezű őreként vált ismertté, ám több európai kormánnyal is összecsapott, ahogy Washingtonnal is.
2019-ben megakadályozta a német Siemens és a francia Alstom együttműködését, felbőszítve ezzel Berlint és Párizst is. A technológiai óriásokkal szembeni kemény fellépése pedig feszültté tette Brüsszel és Washington viszonyát az Obama- és a Trump-adminisztrációk idején, ám Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok is egyre határozottabban lépett fel az olyan óriáscégek ellen, mint a Google vagy az Amazon.
2017 óta Vestager három trösztellenes eljárás keretében összesen 8,25 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra, ám a keresőóriás fellebbezett a döntések ellen. A bíróság az első esetben fenntartotta a döntést, a másik két ügy még nem zárult le.
Vestager célkeresztjébe az Apple és a Meta is belekerült, és az állami támogatások tilalmára hivatkozva több agresszív vállalati adózási megoldással is szembeszállt, vegyes eredményekkel.
Egy uniós bíróság ugyanakkor 2020-ban az Apple-nek adott igazat, amikor arra utasította a céget, hogy fizessen 14,3 milliárd eurót Írországnak, mondván, a vállalatnak adott adókedvezmény tiltott állami támogatásnak minősül.
Az Európai Bizottság fellebbezett a döntés ellen, egyelőre nem született végső döntés az ügyben.
Az uniós tisztviselők nem tudják, hogy megbízása lejárta után mi lesz Vestager sorsa, ahogy az sem világos, hogy ki veszi át a versenyjogi ügyeket a bizottságban. A lehetséges jelöltek között van a belga igazságügyi biztos Didier Reynders, a holland klímaügyi biztos Wopke Hoekstra és a francia, belsőpiacért felelős biztos, Thierry Breton.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.