Letették annak a mikrocsipgyárnak az alapkövét, amely több milliárd euró értékben valósul meg Drezdában. A keddi eseményen részt vett a TSMC képviselője, Olaf Scholz német kancellár és Ursula von der Leyen is. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: a projekt segítheti Európát abban, hogy globális innovációs központtá váljon. A tízmilliárd eurós beruházás ugyanis egyike azoknak, amelyekkel az Európiai Unió a fontosabb technológiák terén függetlenítené magát harmadik országoktól, köztük is főképpen Kínától.
A németországi beruházás fő partnere a tajvani TSMC, a világ legnagyobb csipgyártója. A gyárat négy vállalat konzorciumában létesítik, amelyből 70 százalékban a TSMC, a fennmaradó 30 százalékban pedig a német Infineon és Bosch, valamint a holland NXP részesedik. A projekt ötmilliárd euró támogatást kapott a német államtól, amelyet az unió jóváhagyott.
A leendő drezdai üzemben német autókba gyártanak majd csipeket, és a gyár várhatóan kétezer, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A német–tajvani együttműködés azonban kiválthatja Kína rosszallását, ami azért lényeges, mert az ázsiai állam Németország legnagyobb kereskedelmi partnere.
Az Európa ésKína közötti feszültség évek óta nő, azóta, hogy az európai országok többsége ráeszmélt, hogy a gazdaságuk már egészségtelenül függ Kínától, miközben a fejlesztésekben lemaradtak a világban. Az Európai Unió tehát kötéltáncot jár: úgy akarja visszaszerezni a világgazdaságban egykor betöltött szerepét, hogy közben ne haragítsa magára a világ második legnagyobb gazdaságát.
Az Institut Montaigne és a Merics agytröszt szakértői szerint a kényes helyzetben Németország mindent megtett, hogy a drezdai beruházás inkább az üzletről, mintsem a politikáról szóljon. Mathieu Duchatel, az előbbi vezetője azonban rávilágított, hogy
a tajvaniak pont azt akarják, hogy a lehető legnagyobb politikai felhajtást teremtsék a projekt körül.
Ebben segítségükre lehet a német oktatási miniszter és Szászország tudományért felelős minisztere, akik Tajvanon jártak az elmúlt évben. A német tartomány tudományos összekötő irodát nyitott a szigeten, továbbá támogatta egy diákcsereprogram létrehozását tajvani egyetemek, a TSMC és a Drezdai Műszaki Egyetem között.
Kína a tajvani szigetet a sajátjának tekinti, és nem nézi jó szemmel, ha más államok diplomáciai kapcsolatokat létesítenek vele. Peking korábban már szót emelt amiatt, hogy más országok is hozzáférhettek a fejlett tajvani mikrocsip-technológiához – emlékeztetett a Politico.
Budapesttől alig 300 kilométerre nyílik új front a globális csipháborúbanCsehország elmúlt 30 évének legnagyobb külföldi beruházása hatalmas lökést adhat az ország gazdaságának, egyesek egyenesen az európai technológiai függetlenség garanciáját látják benne. A csipgyártás stratégiai jelentőségét valóban nehéz túlbecsülni. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.