Bár eddig a NATO határozott álláspontja az volt, hogy amíg Ukrajna háborúban áll és orosz katonák tartják ellenőrzésük alatt területének egy részét, addig nem léphet be a katonai szövetségbe, most úgy tűnik, változhat ennek a kérdésnek a megítélése.
Legalábbis Csehország közismerten atlantista elnöke egy friss interjújában azt vetette fel, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának nem feltétele, hogy az egész területét ellenőrizze. Petr Pavel egészen pontosan úgy fogalmazott a Novinky.cz hírportálon és a Právo című független cseh baloldali napilapban kedden megjelent cikkben, hogy
Ukrajna belépésének a NATO-ba nem kell, hogy feltétele legyen az orosz agresszió ellen küzdő ország egész területének ellenőrzése.
A NATO tagállamainak vezetői júliusi washingtoni csúcstalálkozójukon tagságot és hosszú távú katonai támogatást ígértek Ukrajnának, de konkrét meghívót a NATO-ba az ország nem kapott. Vagyis a cseh köztársasági elnök mondatai merőben újszerűen hatnak.
Azt is elmondta, hogy szerinte Ukrajna a következő években tárgyalni fog a békéről Oroszországgal. A megállapodás az elnök szerint azt jelenthetné, hogy Moszkva hosszú távon ellenőrzése alatt tartaná az általa megszállt ukrán területeket anélkül, hogy a határváltoztatást a demokratikus országok elismernék.
Ezen a ponton fejtette ki, hogyan csatlakozhatna Ukrajna ebben az állapotában a NATO-hoz. „Úgy vélem, nem elengedhetetlen feltétel a NATO-tagság szempontjából a teljes terület ellenőrzése. Amennyiben valamiféle adminisztratív határok születnek, akkor ezeket a határokat ideiglenesnek ismerhetjük el, és Ukrajna az akkor általa ellenőrzött területtel felvételt nyerhet a NATO-ba” – érvelt.
Ráadásul jelezte, hogy mindez nem precedens nélküli, példaként az egykori Német Szövetségi Köztársaság NATO-csatlakozását hozta fel. „Nézzük meg például Németországot. Németországot a II. világháború után kettéosztották. De ezt a felosztást nem minden nyugati állam fogadta el. Bár Németország egy része szovjet megszállás alatt volt, az ország maradék részét már 1955-ben felvették a NATO-ba”.
Pavel tehát úgy gondolja, hogy technikailag és jogilag is van megoldás olyan módon lehetővé tenni Ukrajnának a NATO-ba való belépést, hogy a NATO ne kerüljön konfliktusba az Oroszországi Föderációval. Hogy ezt az orosz fél is így gondolja-e, az más kérdés.
Ahogy arról a Világgazdaság is rendszeresen beszámol, Ukrajna már több mint 900 napja védekezik az orosz agresszió ellen. Oroszország megszállás alatt tartja Ukrajna területének egy részét. Az ukránok az utóbbi két hétben a Kurszki régióban orosz területeket foglaltak el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az a cél, hogy ezzel korlátozzák az orosz támadásokat Ukrajna területén. Erre válaszul monumentális mozgósítás vette kezdetét a fehérorosz–ukrán határon. A belarusz elnök provokációnak nevezte az ukránok kurszki offenzíváját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.